Tizennégy tehervagont lehetne megtölteni azzal az 1400 tonna hulladékkal, melyet a PET Kupa partnerei a Diageo Zrt. támogatásával gyűjtöttek össze az Call-Action hulladékmentesítési program keretében. A projekt célja a Tisza és mellékfolyóinak, a Marosnak és a Latorcának a folyó menti és forrásvidéki területeinek megtisztítása, valamint a kárpátaljai lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése. A környezetvédelmi projekt egyébként tovább folytatódik, indul a Call-Action 2.0.

A cégek által szervezett közös sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hulladékgazdálkodás gyerekcipőben jár Ukrajnában, 200 olyan település van, ahonnan egyáltalán nem szállítják el a hulladékot, mondta Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője.

Az elmúlt év eredményei minden várakozást felülmúltak: 21 településen, 29 iskolában és 61,8 ezer lakos és diák bevonásával 1,4 millió kilogramm hulladékot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel.

Ez több mint 700 tonnával haladta meg a tervezett 690 ezer kilogrammot, így a teljesítmény gyakorlatilag megduplázódott

 – mondta Hankó Gergely.

A PET Kupa már 11 éve dolgozik azon, hogy a Tisza árterét megtisztítsa, Magyarországon a Felső-Tisza három országból is komoly szennyezést kap. A Duna évente 1500 tonnányi műanyagot  szemetet szállít, de ebből minimum 250 tonna a Tiszából hozzá csapódó hulladékmennyiség.

A Tisza árterén hatezer szennyezett pontot fedeztek már fel, 1665 tonna felgyülemlett hulladék lehet a környékén, sorolta Hankó Gergely. Kárpátalján legalább tízezer tonna hulladék keletkezik a cél az, hogy a kisebb folyókon már megfogják a palackokból és egyéb szemétből álló környezetszennyező anyagokat.

Még többet kellene környezetvédelemre költeni

A Diageo számára fontos, hogy olyan ügyek mellé álljon, amivel értéket teremt, támogatja a fenntarthatóságot, és a Call-Action projekt ilyen valódi változást hozhat, mondta Ábrahám Gergely, a cég kelet-európai vállalati kapcsolatok igazgatója. A környezetvédelem és a közösségi felelősségvállalás kéz a kézben járnak, tette hozzá. Mivel a hosszú távú együttműködésben hisznek, nem véletlenül vágtak bele a Call Action 2.0-s projektbe is. Arra a kérdésre, hogy a Diageo mennyit költ erre a környezetvédelmi akcióra, Ábrahám Gergely azt válaszolta, hogy nem eleget, de a pontos összeget nem árult el. 

Az Ukrajnát sújtó háború és az ebből adódó viszontagságok még nehezebbé teszik a helyzetet, mondta Viktor Buchynskyy, a kárpátaljai ungvári és beregszászi hulladékudvar vezetője.

2019 - 2024 első negyedéve között összegyűjtött szelektív hulladék mennyisége:

  • 2020-ban: 142,1 ezer kilogramm;
  • 2021-ben: 141,1 ezer kilogramm;
  • 2022-ben: 206,7 ezer kilogramm;
  • 2023-ban: 172,6 ezer kilogramm;
  • 2024 első negyedévében: 61,1 ezer kilogramm;

Viktor Buchynsky szerint az áramellátás időszakos hiánya, a nehéz munkakörülmények, valamint a komoly kézi erőt igénylő terepi feladatok és a csökkenő humánerőforrás gondokkal kell folyamatosan szembenézniük. Példaként említette, hogy a lakossági hulladék begyűjtéséhez jelentősen hozzájárul az a folyómentő ökobusz, ami rendszeresen járja Ungvár kijelölt állomásait, és eddig 178 tonna hasznosítható hulladékot gyűjtött be.

A lakossági szelektív hulladék begyűjtése mellett a projekt célja a már folyóba került hulladék egy részének felszámolása is. Erre egy korábban kifejlesztett hatékonyt módszert alkalmaznak: egy sodronnyal oszlophoz kifeszített hálóval összegyűjtik és kiemelik a vízen lebegő műanyag palackokat. Azt mondta, hogy a cégektől kapott támogatást gép- és járműpark valamint humánerőforrás bővítésére fordította.  

Visszaléptünk hat évet, 2024-től jön a feketeleves

Magyarországon átlagosan 416 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége, lényegében 2016 óta nem tudunk ebben sem fejlődni, erről itt írtunk bővebben. Az éves energetikailag hasznosított települési hulladékot tekintve több mint 80 kilogrammal vagyunk elmaradva az uniós átlagtól, közben kopogtat a „hozd vissza a palackot” időszak. 

A hulladékgazdálkodás elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, illetve a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Ez utóbbiban nem állunk túl jól. Erre Áder János  volt kormányfő is kitért a podcastjában. Mint mondta:  
a  Magyarországon keletkező évi csaknem 4,5 millió tonna települési hulladék mindössze egyharmadát hasznosítják ma újra.