A kormány által elfogadott, a 2024–2025 közötti időszakra szóló intézkedési terv több miniszternek is ad rövid és hosszú távú feladatokat - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.

Az igazságügyi miniszternek egyebek mellett meg kell vizsgálnia, hogy

Kapcsolódó

  • miként érvényesülnek hazai politikai pártok finanszírozási szabályai a külföldi befolyásolással szemben,
  • miként felel meg a politikai szervezetek működési gyakorlata a nemzetközi és európai uniós jogi szabályoknak,
  • milyen lehetőség van a köztestületek vezető tisztségviselői, egyes kiemelt munkakörei tekintetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztésre.

A miniszternek arra is javaslatot kell tennie, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértése esetén milyen közigazgatási és büntetőjogi szankció kínálkozik.

Az igazságügyi tárca vezetőjének karöltve a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterrel kell megteremteni a lehetőségét a vagyonnyilatkozatok elektronikusan, digitális formában történő kitöltésének és kezelésének a teljes közszférában.

Ezeken felül javaslat készül a politikai és szakmai felsővezetőkre, tanácsadóikra, a miniszterelnöki megbízottakra és az országgyűlési képviselőkre, valamint az Országgyűlés Hivatala dolgozóira vonatkozó magatartási kódexekről is.

Különösen nagy hangsúlyt fektet a kormány a korrupció elleni küzdelemben az oktatásra.

Ennek részeként többek között felkéri

  • a legfőbb ügyészt, hogy etika és integritás témakörben biztosítson rendszeres képzést valamennyi ügyész számára, 
  • Országos Bírósági Hivatalt, hogy biztosítson rendszeres képzéseket a bírák számára a bírói etikai kódexben megfogalmazott magatartási szabályokról, továbbá az ülnökök számára az etika és integritás témakörében.
  • A politikai és szakmai vezetőknek pedig évente kell antikorrupciós közös képzést rendezniük a bírák, ügyészek és a rendőrség állománya részére.

Az egyetemisták és főiskolások sem maradhatnak ki a jóból.

A kultúráért és innovációért felelős minisztert és a belügyminiszter együtt dolgoznak ki egy ajánlást, hogy a korrupciómegelőzési ismereteket miként integrálják a felsőoktatásba.

A rendelet szerint felül kell vizsgálni, ha szükséges, ki kell egészíteni bírói, a rendőrségi etikai kódexeket is.

A kijelölt felelősöknek meg kell vizsgálni a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén folytatandó külön eljárás működését és hatékonyságát.

A kormányrendelet szerint

  • készülne új lobbitörvény, 
  • a KSH közreműködésével kétévente a korrupció érzékelés kutatás,
  • lennének tájékoztató kampányok a párhuzamosan működő bejelentőrendszerek funkcióiról, a bejelentés folyamatáról, hasznosságáról, a bejelentő személyének védelméről, a közérdeket veszélyeztető visszaélések bejelentéséért való állampolgári felelősségről, beleértve a külföldi vesztegetés gyanújának bejelentését,
  • illetve az egészségügyben jelentkező hálapénz kivezetéséről.

A Közbeszerzési Hatóságnak fokoznia kell az ellenőrzési tevékenységét.

A pénzügyminiszternek meg kell vizsgálnia a pályázati feltételek meghatározása, a támogatási kérelmek vizsgálata (értékelése) és a támogatások odaítélése szempontjából: 

mely ellenőrzési mechanizmusok építhetők be az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjét érintő szabályozásból a hazai forrásból megvalósuló támogatási rendszerbe úgy, hogy az eredményesen és hatékonyan hozzájáruljon közpénzek felhasználásának fokozott védelméhez és a korrupciós kockázatok csökkentéséhez.

E mellett pénzügyminiszternek szabályozási koncepciót kell készíteni a hazai nagyvállalatok belső kontrollrendszerének fejlesztésére.