Újabb kötelezettségszegési eljárások indulnak Magyarország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az autópálya koncessziókra vonatkozó uniós szabályok betartásának elmulasztása miatt az Európai Bizottság. 

A testület megállapításai szerint számos probléma merült fel a koncessziós szerződések kapcsán, a közlemény azt írja, hogy a Magyarország által megítélt, 25 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, továbbá a működési kockázatot sem hárítja kellő mértékben, valamint indokolatlan hosszú időre kötötték meg a szerződést, ami uniós jogot sért.

A magyar kormánynak mostantól két hónapja van, hogy a Bizottság érveire választ adjanak.

A magyar állam jogi lépéseket tesz

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált az Európai Bizottság megállapításaira, melyben úgy fogalmaz: „Brüsszel ismételten kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára.”

A közlemény szerint számos más tagállam számára engedélyeztek hasonló tartalmú beruházásokat. Leszögezik, hogy a Magyar Állam stratégiai céljai közt szerepel egy fenntartható és magas színvonalú közúthálózat üzemeltetése és fejlesztése, hogy elősegítse a társadalom mobilizációját. Ezen cél megvalósítását szolgálta az a koncessziós szerződés, amely alapján a koncesszor vállalta, hogy hosszú távon működteti és üzemelteti a gyorsforgalmi utakat, továbbá 10 éven belül 317 kilométernyi új autópálya és 265 kilométer autópálya bővítését is vállalta, amelyre a Magyar Állam nem lenne képes az uniós források hiánya és elmaradása miatt.

A tájékoztatási központ szerint a vizsgált európai és nemzetközi koncessziós szerződéseinek hossza többségében 26-35 éves sávban található, de olyan koncessziós szerződés is van, amelynek 50-80 éves az időtartama. A közlemény példaként említi az Egyesült Királyságot, Németországot, valamint  lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai koncessziós sztrádaépítéseket.

A második esetben a menekültügy miatt indít eljárást a Bizottság. Mint írják, nem hajtotta végre a magyar kormány az Európai Unió Bíróságának (EUB) azon döntését, amely szerint Magyarország nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való ohzzáférést, továbbá a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet is megsértette.

A Bizottság sérelmezte, hogy a magyar szabályok alapján a harmadik országbeli állampolgárok kizárólag az EU-n kívül található magyar nagykövetségeken kérhetnek menedékjogot.

A harmadik eljárásban pedig a Bizottság továbbra is összeegyeztethetetlennek tartja a Lex-CEU néven elhíresült törvényt az uniós szabályokkal. Előírták, hogy nemzetközi szerződésnek kell meglennie a székhelyük szerinti országgal, továbbá az Egyesült Államokban is kellett volna oktatási tevékenységet folytatniuk.