A kormány által kihirdetett salátatörvény többek között módosítja az egészségbiztosítási jogszabályokat, ami azt jelenti, hogy több népegészségügyi célú szűrővizsgálat is kötelezővé válik 2025. január 1-től. Mondjuk, mindez mit jelent a gyakorlatban. 

Mely vizsgálatokra kell ezentúl kötelezően eljárni?

A törvénymódosítás következtében a méhnyakszűrés – különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára –, az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés, illetve a vastag- és végbélszűrés válik kötelezővé.

Kapcsolódó

Miért pont ezeket a vizsgálatokat írja elő az állam?

Az emlőrák, a méhnyakrák-daganat, illetve a bélrendszeri daganatok vezető halálokoknak számítanak Magyarországon, így ezen betegségek időben történő felismerése mindenképp javítja az életkilátásokat. 

Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, sok esetben már előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket gyakran későn diagnosztizálják, ami a korai halálozáson túl az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet. A probléma abban keresendő, hogy a lakosságnak csak egy csekély része jár el rendszeres szűrővizsgálatokra. Nemzetközi viszonylatban, Magyarország egyike azon OECD országoknak, akik a legrosszabbul állnak ebben a tekintetben.

Kinek és milyen gyakran kell majd eljárnia az említett szűrővizsgálatokra?

  • 25 és 65 év között egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként kell majd méhnyakszűrésre (citológiára) menni;
  • a 45 és 65 év közöttieknek kétévenként szükséges ellátogatnia emlőszűrésre (mammográfiára);
  • 50 és 70 év közötti életkorban pedig kétévenként megismétlendő vastag- és végbélszűrést ír elő a törvénymódosítás.

Ki állja ezek költségét?

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításának értelmében a társadalombiztosítás fedezni a kiadásokat.

Mi történik, ha nem megy el az ember?

Amennyiben a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Hol lehet majd elvégeztetni a vizsgálatokat?

A vármegyei intézmény vezetője jogosult a hozzá tartozó városi intézmények kapacitásainak átcsoportosítására, csökkentésére vagy szakmai összetételének módosítására a törvénymódosítás szerint. 

Bár a kötelezően előírt vizsgálatok elvégzésére vonatkozóan az eddig megjelent törvényszöveg nem tartalmaz konkrét információt, azonban az intézmények kapacitásainak átszervezési lehetősége arra utalhat, hogy a vizsgálatok különböző helyszíneken történhetnek a vármegyén belül.

Az intézmények közötti kapacitás-átcsoportosítás lehetősége miatt elképzelhető, hogy egyes vizsgálatok elvégzésére más városokba kell utazni az adott vármegyén belül.

Jár-e a munkáltatói igazolás a vizsgálaton való részvételért?

Jogosan merül fel a kérdés, hiszen sokan nem engedhetik maguknak, hogy a kötelezően előírt vizsgálatok miatt szabadságot vegyenek ki, vagy elessenek napi jövedelemüktől. Azonban erre a lehetőségre nem tér ki a vonatkozó szövegrész.

Milyen egyéb előnyei lehetnek a vizsgálatokon való részvételnek?

Ugyan a törvénymódosítás erről sem nyilatkozik, Rékassy Balázs egészségügyi szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a magánbiztosítók pozitív ösztönzőket alkalmazzanak, például járulékcsökkentést, TB kedvezményt, vagy egészségpénztári hozzájárulást biztosítsanak azoknak, akik rendszeresen látogatják a kötelező szűrővizsgálatokat. 

Csak tovább terheli az egészségügyet az intézkedés?

A változtatás hatékonyságáról Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász nyilatkozott az Economxnak. >>>