A Tanítanék Mozgalom oktatási problématérképe szerint a kép kétségbeejtő, hiszen az önkormányzatok elvesztették normális befolyásukat a helyi oktatási intézmények felett. Az igazgatók egy főadminisztrátori szerepet töltenek be. Megszűnt az intézmények autonómiája. Sőt egy friss tervezet szerint az önkormányzati közétkeztetés is el akarják venni az iskoláktól.
2010 óta legalább 11 százalékponttal csökkent az intézményes oktatásban résztvevő 15-19 évesek aránya. És az óvodákat nem számolva az OECD tagországok közül Magyarországon a hatodik legkevesebb az egy tanulóra szánt költség.
GDP-arányosan az OECD országok között harmadik legkevesebbet költünk oktatásra, ráadásul egyedi módon Magyarországon újra és újra csökken a ráfordítás reálértéke, 2019 és 2020 között például 8 százalékkal.
Az utóbbi időben nagyon sok változás volt az oktatási és önkormányzatok életében, az oktatásba bekerültek tananyagok, melyek a lexikális tudást kérik számon, az önkormányzatoktól pedig elkerültek a feladatok, mondta Piltz Olivér, a Tanítanék Mozgalom alapítója, azon a konferencián, amit a Tanítanék és a Civil Közoktatási Platform (CKP) közösen rendezett. A Tanítanék kutatása rámutatott arra is, hogy az iskolákban nincsenek érdemi beruházások, és a karbantartások is elmaradnak.
A jegybank szerint is vannak hiányosságok
Egyébként az oktatási rendszer problémáira hívta fel a jegybank versenyképességi jelentése is a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint újra nőtt a korai iskolaelhagyók száma, ezzel már évek óta nem tud mit kezdeni az oktatási rendszer. Valamint nem túl jók a PISA-eredmények sem, és az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a diplomások aránya is – erről itt írtunk bővebben.
Magyarországon a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás aránya 12,4 százalék volt 2022-ben, ami több mint a kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, ahol 6,1 százalékon áll ez a mutató.
Alacsony a GDP-arányos költés
2020-ban Magyarország
a GDP 3,7 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami lényegesen alacsonyabb a többi visegrádi ország és az EU 4,5 százalékos átlagánál.
Az MNB elemzése szerint közoktatásra Magyarország a GDP 2,4 százalékát, míg felsőoktatásra 0,6 százalékát allokálta állami forrásból, magániskolára pedig 0,7 százalékot költünk.
Piltz Olivér szerint a kutatásuk arra is rámutatott, hogy kettős adóztatás van a közoktatásban. Hiszen a szülő az adója befizetésével elvár egy olyan oktatási rendszert, ahova szívesen küldi a gyermekét, ugyanakkor sok iskolában a szülők festik a tantermeket, és a higiénia termékeket, papírzsebkendőt, WC papírt, szappant is jellemzően szülők biztosítják az intézmények számára.
Gödöllőtől is elvették az iskolákat
Korábban volt érdemi párbeszéd a közoktatásról, utalt az 1990-es évekre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere. 2012-ben indult el a fenntartói jogosítványok átvétele, Gödöllőtől is elvették az iskolákat. Gémesi György úgy fogalmazott, Gödöllő értelmiségi város, vannak bevételeik és ezekből biztosították korábban forrásokat a pedagógusok számára azért, hogy biztonságosan tudjanak tanítani, de szakmai kérdésekbe sosem szóltak bele, meghagyták a közoktatás autonómiáját. Fontos lenne, hogy ismét az önkormányzatok legyenek az iskolák fenntartói, fogalmazott a MÖSZ elnöke.
Utalt arra is, hogy az jó hír, hogy még megmaradtak az óvodák az önkormányzatoknál, mert központilag nem lehet az óvodákat irányítani. Fontos az óvónők egzisztenciája, mert az önkormányzat, mint fenntartó meg tudja adni azt a biztonságot, amire az óvodáknak szüksége van.
A közétkeztetéssel kapcsolatban pedig elmondta, jelenleg még 40 százalék körüli az önkormányzati fenntartású közétkeztetők aránya. De most úgy tűnik, egy előterjesztés szerint az iskolai közétkeztetést el akarják venni az önkormányzatoktól, ami Gémesi György szerint komoly kockázatokkal jár, a mindenféle táplálékallergiás gyermekek étkeztetése miatt.
Veszélyben a kisiskolák
Szó volt a konferencián egy kerekasztal beszélgetés keretében a kisiskolák helyzetéről is, ugyan is egy Európai Uniós előírás szerint felül kell vizsgálni a hátrányos régiókban a kis létszámú iskolák helyzetét.
Eszerint az uniós szabályozás szerint tavaly Magyarországon már be kellett volna zárni öt kisiskolát, 2026-ig pedig be kell zárni további 30-at, hangzott el a konferencián, ez körülbelül 80-100 tanulót érint majd.
Pokorni Zoltán szerint az egy iskolás településeken a polgármesterek büszkék a saját kisiskoláikra.
A Fidesz volt oktatási minisztere járt olyan iskolában is, ahol a település polgármestere büszkén mutogatta a 13 fős iskoláját. Pokorni Zoltán szerint nem jó ötlet kiszakítani a diákokat felső tagozatban sem a kisiskolákból, mert a szülők számára sokkal nagyobb terhet jelent majd egy városi iskolába hordani a diákokat.