A KRESZ évek óta húzódó felülvizsgálati folyamata új fordulóponthoz érkezett: a szabályalkotó munkacsoport tagjai csütörtöki találkozójukon felsorakoztatták a közlekedési rendszer biztonságosabbá tételére vonatkozó javaslataikat. A tervezett változtatások első sorban a gyalogosokra, a kerékpárosokra és a mikromobilitási eszközhasználókra vonatkozó szabályokat fogják érinteni.

Tavaly júliusban Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentését követően megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, hogy megfelelő választ adjanak a megváltozott közlekedési viszonyokra. A szakmai munkacsoportnak 2025. március 31-ig kell előállniuk azzal az anyaggal, amit majd a parlament elé terjesztenek. 

Kapcsolódó

A konferencián a Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor is részt vett, aki összegezte és értékelte a lassan egy évtizede zajló műhelymunka állomásait, eddigi akadályait, és jelenlegi állását.

Elkeserítő, hogy 8 éve, és még legalább egy évig várunk olyan szabályváltozásokra, amik ezalatt is több ezer balesettől menthették volna meg a magyar gyalogosokat és kerékpározókat

– jelentette ki a testület elnöke, aki olyan költői kérdéseket is feltett, hogy: meddig kell még várni a gyalogátkelőhelyek igazi védelmére, vagy a biztonságos oldaltávolság számszerűsítésére? Hozzátette: amíg mi várunk, addig közlekedésbiztonság terén félévente előznek be bennünket már a kelet-európai országok is.

Kürti Gábor emlékeztetett, hogy a szövetség már 2016 nyarán javasolt KRESZ-módosításokat a Fejlesztési Minisztériumnak, amiben az uniós tagállamok már elfogadott, évek óta jól működő szabályainak honosítását kérték. Akkoriban a legtöbb javaslat még úttörőnek számított, amelyeket ma már siker esetén is inkább az utolsók közt fogunk bevezetni – állítja a szervezet elnöke. 

A kommentárok kiterjednek a kerékpárút kötelező használatának enyhítésére, a buszsávok használatára, a haladási sebeségre, bolyban haladásra, gépjárművek előzésére, elektromos rollerek használatára és a kötelező sisakhasználatra tett módosítási javaslatokra.

Elektromos rollerek és társaik

Az elektromos eszközök körében elsősorban a rollereket érintené a változtatás. A kis teljesítményű elektromos rollerek maximum 1000 wattosak, legfeljebb 25 km/h-val mennek, és maximum 35 kilósak lehetnek. Rendszámot nem terveznek rájuk. Kizárólag 12 éven felüliek használhatnák a rollereket, de főútvonalakon ők sem, csak mellékutcákon, és kerékpáros infrastruktúra típusokon, kötelező sasakviselettel. 

Ezen felül segédmotoros bukósisakot kellene viselni, minimum arra érvényes jogosítvánnyal.

A többi elektromos eszköz az úttesten nem közlekedhetne, a járdán a gyalogos közlekedéshez alkalmazkodó sebességgel, legalább kerékpáros védőfelszereléssel. A Kerékpárosklub korábban azt javasolta, hogy a kis teljesítményű rollerek a kerékpárokkal teljesen azonos szabályozás alá essenek, a többi roller minősülhet segédmotorkerékpárnak, az arra vonatkozó szabályokkal.

Kötelező sisakhasználat

Ami váratlan volt, és az Európai Kerékpáros Szövetség tagjaként is vitatja a szövetség, az a kötelező sisak használat 14 éves kortól felmenő rendszerben történő bevezetésének javaslata. Tehát 10 év múlva a 24 éven aluliaknak lenne kötelező. 

Kürti Gábor hangsúlyozta, hogy a Kerékpárosklub egyáltalán nem sisakellenes, de kifejezetten ellenzi a bukósisak kötelezővé tételét, és ezt a bevezetési formáját is ellenzi.

Abszurdnak tartom, hogy két felnőtt közlekedő között a születésük éve döntsön arról, hogy mi a rájuk vonatkozó szabály, rádásul a határ évente változzon. Ilyesmit a dohányzással kapcsolatban hallani külföldi példaként, de ott nyilvánvalóan a már kialakult függőség az egyik oka.

– fogalmazott a szövetség elnöke.

Kürti Gábor szerint a sisak kötelező használatának bevezetése igazoltan, és drasztikusan csökkenti a kerékpározók számát, és ezen keresztül a biztonsági kockázatukat is jobban emeli, mint amennyire a sisak felvétele valaha is csökkenthetné (safety in numbers elv).

A sisakviselés a hőhullámok idején rontja a koncentrációs képességet, a fej méretének növelésével emeli a fejelakadásos nyaki gerincsérülések lehetőségét, növeli a fej súlyát ezzel a nyak számára megszokott erőkart is, ami csökkenti a természetes védőreflex mozdulatok hatékonyságát. Továbbá csökkenti a megadott előzési oldaltávolságot, és - kutatásokkal igazolhatóan - fokozott kockázatvállalásra ösztönöz.

Azonban megfontolásra érdemes a kerékpárra erősített gyerekülésben szállított kisgyermekek sisakviselése. Itt bekötve, felkészülési reakciók nélkül eshet a gyermek, és ez lehet veszélyesebb.

Alapvetően a holland sisakviselési kultúrát venném át, ahol semmi sem kötelező, és a túlzsúfoltság esetén akár nem is gondolt veszélyeket rejtő belvárosi kerékpárútjaikon is 1 százalék alatti sisakviselési arányt mértem korábbi útjaim során

– mondta Kürti Gábor.

A kerékpárút kötelező használatának enyhítése

Például azokban az esetekben várható a változtatás, amikor a kerékpárút burkolata rossz minőségű, vagy gyalogosforgalommal nyilvánvalóan túlterhelt egy gyalog- és kerékpárút. A menetirány szerinti bal (ellentétes) oldalon futó kerékpárutakat sem lesz kötelező használni.

A szabály értelme a felesleges és plusz kockázatot hordozó oldalváltásra kényszerítések csökkentése, melyeket a rövid távú utaknál szintén életszerűtlen kötelezőként előírni. Az úttestre festett kerékpáros nyom esetén sem lesz kötelező a párhuzamos kerékpárút használata, amire már most is léteznek gyakorlati példák.

A buszsávok alapértelmezett használata

Ezután a buszsávok alapértelmezetten használhatóvá válnának kerékpárral, kivéve ha tábla tiltja a kerékpározást. Ez izgalmas helyzet, mivel a kerékpározásra nem kijelölt buszsávokkal rendelkező utakon a szabályos kerékpározás a legveszélyesebb megoldás, hiszen a buszok és az autók között, az úttest közepén zajlik.

A buszsávban sokkal biztonságosabb haladni, illetve sokan a járdát választják helyette, ami vitatható hogy ilyen esetben szabályos vagy sem, de az biztos, hogy legfeljebb 10km/h lehet a sebessége

– állítja a Kerékpárosklub elnöke.

Bolyban haladás

A nagyobb csoportok esetében enyhítik az úttesten oszlopban haladás kötelezőségét. Két oszlopos haladás is lehetséges lesz, ha az úttesten közlekedő csapat legalább hat fős, vagy kerékpársávon, kerékpárúton, esetleg lakó- és pihenőövezetben tekernek. Lakott területen kívül, 6 és 12 fő között tehát akár két sorban is közlekedhetnénk.

A Kerékpárosklub külföldi példák alapján azt javasolja, hogy öt főtől lehessen egymás mellett szabadon bolyban kerékpározni, hogy a gépjárműves előzések várható hossza, és a visszatérés pontosabban tervezhető, így biztonságosabb legyen.

Haladási sebesség

Három lehetőség van az asztalon, döntés ebben még egyelőre nem született. 

  1.  A jelenlegi sebességhatárok a tekerésnél (járdán maximum 10 km/h, ahol gyalogosok vannak, ott a gyalogosokhoz igazodó, de maximum 20 km/h a sebességhatár, egyéb helyeken maximum 50 km/h)
  2. Megmarad a maximum 50 és máshol nincs maximum, de szigorúan kötelező igazodni a gyalogos forgalomhoz. Ez egy üres járdán, vagy gyalog/kerékpárúton szabad haladást, gyalogosok közé érve viszont akár maximum gyalogsebességet is jelenthet.
  3. A jelenlegi helyzet, csak a 40-es sisakos sebességhatárt elhagynák.

A versenykerékpárral edzők speciális esetét még ezeken felül átgondolják majd.

Kivilágítási szabályok változása lenne

A másik váratlan javaslat a kivilágítási szabályok változása lenne. Itt a villogókat betiltanák, csak állandó fénnyel lehetne világítani, ami a Kerékpárosklub felfogásában gyakoribb, és tervezhetetlenebb lemerüléssel járna.

Kerékpárút és kerékpársáv kivételével a kivilágítás nappal is kötelező lenne. Láthatósági mellényt korlátozott látási viszonyok között mindenhol kötelező lenne viselni, de ez ezután nem feltétlenül egy ruhadarabot jelentene.

Kürti Gábor ebben a témában nem javasol változtatásokat, sőt, szinte biztosan ellenezni is fogjuk azokat. A tagjaik egy jelentős része évek óta csak annyit vár el tőlünk, hogy érjék el a légvédelmi szintű vakító kerékpárlámpák szemmagasságba irányításának korlátozását.

Nem szabad elfelejteni, hogy a frissen tárgyalt javaslatok még mindig nem véglegesek, a szabályalkotó munkacsoport tagjai által csütörtök délelőtt tartott háttérbeszélgetés legvitatottabb tételei egy újabb fordulóban kerülnek leütésre szeptember végén.

Gyilkos vitákat generálnak a kerékpársávok szinte mindenütt, de van rájuk megoldás

Budapesten az autók egyre jobban szorulnak ki a belvárosból, a parkolás vagyonokba kerül, a kerékpárosok pedig nagyobb teret kaptak az utakon, ami miatt sok autós a haját tépi. De tényleg olyan rossz ez az átállás? A kérdésben Halász Áron, a budapesti városháza fenntartható közlekedési szakreferense nyilatkozott az Economxnak. ITT olvashat bővebben a témáról.