A KRESZ évek óta húzódó felülvizsgálati folyamata új fordulóponthoz érkezett: a szabályalkotó munkacsoport tagjai csütörtöki találkozójukon felsorakoztatták a közlekedési rendszer biztonságosabbá tételére vonatkozó javaslataikat. A tervezett változtatások első sorban a gyalogosokra, a kerékpárosokra és a mikromobilitási eszközhasználókra vonatkozó szabályokat fogják érinteni.
Tavaly júliusban Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentését követően megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, hogy megfelelő választ adjanak a megváltozott közlekedési viszonyokra. A szakmai munkacsoportnak 2025. március 31-ig kell előállniuk azzal az anyaggal, amit majd a parlament elé terjesztenek.
A konferencián a Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor is részt vett, aki összegezte és értékelte a lassan egy évtizede zajló műhelymunka állomásait, eddigi akadályait, és jelenlegi állását.
Elkeserítő, hogy 8 éve, és még legalább egy évig várunk olyan szabályváltozásokra, amik ezalatt is több ezer balesettől menthették volna meg a magyar gyalogosokat és kerékpározókat
– jelentette ki a testület elnöke, aki olyan költői kérdéseket is feltett, hogy: meddig kell még várni a gyalogátkelőhelyek igazi védelmére, vagy a biztonságos oldaltávolság számszerűsítésére? Hozzátette: amíg mi várunk, addig közlekedésbiztonság terén félévente előznek be bennünket már a kelet-európai országok is.
Kürti Gábor emlékeztetett, hogy a szövetség már 2016 nyarán javasolt KRESZ-módosításokat a Fejlesztési Minisztériumnak, amiben az uniós tagállamok már elfogadott, évek óta jól működő szabályainak honosítását kérték. Akkoriban a legtöbb javaslat még úttörőnek számított, amelyeket ma már siker esetén is inkább az utolsók közt fogunk bevezetni – állítja a szervezet elnöke.
A kommentárok kiterjednek a kerékpárút kötelező használatának enyhítésére, a buszsávok használatára, a haladási sebeségre, bolyban haladásra, gépjárművek előzésére, elektromos rollerek használatára és a kötelező sisakhasználatra tett módosítási javaslatokra.
Elektromos rollerek és társaik
Az elektromos eszközök körében elsősorban a rollereket érintené a változtatás. A kis teljesítményű elektromos rollerek maximum 1000 wattosak, legfeljebb 25 km/h-val mennek, és maximum 35 kilósak lehetnek. Rendszámot nem terveznek rájuk. Kizárólag 12 éven felüliek használhatnák a rollereket, de főútvonalakon ők sem, csak mellékutcákon, és kerékpáros infrastruktúra típusokon, kötelező sasakviselettel.
Ezen felül segédmotoros bukósisakot kellene viselni, minimum arra érvényes jogosítvánnyal.
A többi elektromos eszköz az úttesten nem közlekedhetne, a járdán a gyalogos közlekedéshez alkalmazkodó sebességgel, legalább kerékpáros védőfelszereléssel. A Kerékpárosklub korábban azt javasolta, hogy a kis teljesítményű rollerek a kerékpárokkal teljesen azonos szabályozás alá essenek, a többi roller minősülhet segédmotorkerékpárnak, az arra vonatkozó szabályokkal.
Kötelező sisakhasználat
Ami váratlan volt, és az Európai Kerékpáros Szövetség tagjaként is vitatja a szövetség, az a kötelező sisak használat 14 éves kortól felmenő rendszerben történő bevezetésének javaslata. Tehát 10 év múlva a 24 éven aluliaknak lenne kötelező.
Kürti Gábor hangsúlyozta, hogy a Kerékpárosklub egyáltalán nem sisakellenes, de kifejezetten ellenzi a bukósisak kötelezővé tételét, és ezt a bevezetési formáját is ellenzi.
Abszurdnak tartom, hogy két felnőtt közlekedő között a születésük éve döntsön arról, hogy mi a rájuk vonatkozó szabály, rádásul a határ évente változzon. Ilyesmit a dohányzással kapcsolatban hallani külföldi példaként, de ott nyilvánvalóan a már kialakult függőség az egyik oka.
– fogalmazott a szövetség elnöke.
Kürti Gábor szerint a sisak kötelező használatának bevezetése igazoltan, és drasztikusan csökkenti a kerékpározók számát, és ezen keresztül a biztonsági kockázatukat is jobban emeli, mint amennyire a sisak felvétele valaha is csökkenthetné (safety in numbers elv).
A sisakviselés a hőhullámok idején rontja a koncentrációs képességet, a fej méretének növelésével emeli a fejelakadásos nyaki gerincsérülések lehetőségét, növeli a fej súlyát ezzel a nyak számára megszokott erőkart is, ami csökkenti a természetes védőreflex mozdulatok hatékonyságát. Továbbá csökkenti a megadott előzési oldaltávolságot, és - kutatásokkal igazolhatóan - fokozott kockázatvállalásra ösztönöz.
Azonban megfontolásra érdemes a kerékpárra erősített gyerekülésben szállított kisgyermekek sisakviselése. Itt bekötve, felkészülési reakciók nélkül eshet a gyermek, és ez lehet veszélyesebb.
Alapvetően a holland sisakviselési kultúrát venném át, ahol semmi sem kötelező, és a túlzsúfoltság esetén akár nem is gondolt veszélyeket rejtő belvárosi kerékpárútjaikon is 1 százalék alatti sisakviselési arányt mértem korábbi útjaim során
– mondta Kürti Gábor.
A kerékpárút kötelező használatának enyhítése
Például azokban az esetekben várható a változtatás, amikor a kerékpárút burkolata rossz minőségű, vagy gyalogosforgalommal nyilvánvalóan túlterhelt egy gyalog- és kerékpárút. A menetirány szerinti bal (ellentétes) oldalon futó kerékpárutakat sem lesz kötelező használni.
A szabály értelme a felesleges és plusz kockázatot hordozó oldalváltásra kényszerítések csökkentése, melyeket a rövid távú utaknál szintén életszerűtlen kötelezőként előírni. Az úttestre festett kerékpáros nyom esetén sem lesz kötelező a párhuzamos kerékpárút használata, amire már most is léteznek gyakorlati példák.
A buszsávok alapértelmezett használata
Ezután a buszsávok alapértelmezetten használhatóvá válnának kerékpárral, kivéve ha tábla tiltja a kerékpározást. Ez izgalmas helyzet, mivel a kerékpározásra nem kijelölt buszsávokkal rendelkező utakon a szabályos kerékpározás a legveszélyesebb megoldás, hiszen a buszok és az autók között, az úttest közepén zajlik.
A buszsávban sokkal biztonságosabb haladni, illetve sokan a járdát választják helyette, ami vitatható hogy ilyen esetben szabályos vagy sem, de az biztos, hogy legfeljebb 10km/h lehet a sebessége
– állítja a Kerékpárosklub elnöke.
Bolyban haladás
A nagyobb csoportok esetében enyhítik az úttesten oszlopban haladás kötelezőségét. Két oszlopos haladás is lehetséges lesz, ha az úttesten közlekedő csapat legalább hat fős, vagy kerékpársávon, kerékpárúton, esetleg lakó- és pihenőövezetben tekernek. Lakott területen kívül, 6 és 12 fő között tehát akár két sorban is közlekedhetnénk.
A Kerékpárosklub külföldi példák alapján azt javasolja, hogy öt főtől lehessen egymás mellett szabadon bolyban kerékpározni, hogy a gépjárműves előzések várható hossza, és a visszatérés pontosabban tervezhető, így biztonságosabb legyen.
Haladási sebesség
Három lehetőség van az asztalon, döntés ebben még egyelőre nem született.
- A jelenlegi sebességhatárok a tekerésnél (járdán maximum 10 km/h, ahol gyalogosok vannak, ott a gyalogosokhoz igazodó, de maximum 20 km/h a sebességhatár, egyéb helyeken maximum 50 km/h)
- Megmarad a maximum 50 és máshol nincs maximum, de szigorúan kötelező igazodni a gyalogos forgalomhoz. Ez egy üres járdán, vagy gyalog/kerékpárúton szabad haladást, gyalogosok közé érve viszont akár maximum gyalogsebességet is jelenthet.
- A jelenlegi helyzet, csak a 40-es sisakos sebességhatárt elhagynák.
A versenykerékpárral edzők speciális esetét még ezeken felül átgondolják majd.
Kivilágítási szabályok változása lenne
A másik váratlan javaslat a kivilágítási szabályok változása lenne. Itt a villogókat betiltanák, csak állandó fénnyel lehetne világítani, ami a Kerékpárosklub felfogásában gyakoribb, és tervezhetetlenebb lemerüléssel járna.
Kerékpárút és kerékpársáv kivételével a kivilágítás nappal is kötelező lenne. Láthatósági mellényt korlátozott látási viszonyok között mindenhol kötelező lenne viselni, de ez ezután nem feltétlenül egy ruhadarabot jelentene.
Kürti Gábor ebben a témában nem javasol változtatásokat, sőt, szinte biztosan ellenezni is fogjuk azokat. A tagjaik egy jelentős része évek óta csak annyit vár el tőlünk, hogy érjék el a légvédelmi szintű vakító kerékpárlámpák szemmagasságba irányításának korlátozását.