Az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében Magyarországon is megszületett a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény, amely június 30-án lép hatályba.

Az act Bán & Partners szakértői szerint a MiCA-rendelet elsődleges célja az volt, hogy egységesítse a kriptopiacokra vonatkozó szabályokat az unión belül.

A rendelet indokolásában kifejezetten rögzíti, hogy a kriptoeszközök piacaira vonatkozó átfogó uniós keret hiányában a felhasználók bizalmatlanokká válhatnak ezekkel az eszközökkel szemben.

Mindez jelentősen akadályozhatja azok piacának kialakulását, és elszalasztott lehetőségekhez vezethet az innovatív digitális szolgáltatások, az alternatív készpénz-helyettesítő fizetési eszközök vagy az uniós vállalkozások új finanszírozási forrásai tekintetében.

Nagyon eltérő az unión kívüli országok gyakorlata

Egységes szabályozás hiányában az Európai Unión belül is tapasztalható lenne az a széttagoltság, amely egyébként a világ többi országában megfigyelhető. A MiCA-rendeleten kívül ugyanis jelenleg nincs olyan másik jogszabály, amelynek a hatálya nagyobb földrajzi területre kiterjedne, így az egyes országok eltérő módon szabályozzák a kriptopiaci eszközöket.

Érhetően eltérő bizalommal fordulnak az emberek a kriptoeszközök felé például El Salvadorban, ahol – a világon elsőként – törvényes fizetőeszköznek minősítették a kriptoeszközöket, mint Kínában, ahol kifejezetten elutasító a szemlélet a kriptopiaci eszközök kapcsán, és szigorú tilalmak vonatkoznak az azokkal kapcsolatos tevékenységekre.

A két végletes álláspont között országonként számos eltérő jogi megoldás született a kriptoeszközökről. 

Az Egyesült Államokban általánosan megengedőbb a szabályozás, ám az egyes államok között jelentős eltérések tapasztalhatók, miközben például Svájcban már adófizetésre is használhatók a kriptoeszközök.

Az is fontos szempont – emelték ki az act Bán & Partners szakértői –, hogy nemcsak a kriptoeszközök alkalmazhatósága kapcsán eltérő az egyes országok hozzáállása, de jelentős különbségek mutatkoznak a kriptoeszközök adózásában is. 

Szigorúak a szolgáltatókra vonatkozó körülmények

A szabályozás logikája az, hogy kriptopiaci szolgáltatásokat csak az előírt követelményeknek megfelelő jogi személyek nyújthatnak. Ezekre a jogi személyekre (például hitelintézetek, befektetési vállalkozók, befektetési alapkezelők) pedig vonatkozik olyan ágazati jogszabály, amely egyébként is tartalmazta a felügyeleti díj megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

Hiszen egy hitelintézet például a hagyományos tevékenységi körei vonatkozásában is fizet felügyeleti díjat, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezései szerint.

Ha a hitelintézet úgy dönt, hogy a jövőben kriptopiaci szolgáltatásokat is nyújtani kíván, e szolgáltatásoknál is a „hagyományos” szolgáltatások után fizetendő felügyeleti díjra vonatkozó előírások szerint fogja megfizetni a felügyeleti díjat.

Így a fizetés módjában nem lesz változás, csak a felügyeleti díj mértékében.

Jelenleg 200 ezren veszik igénybe a szolgáltatásokat

Az MNB közzétett sajtóközleménye alapján már most is rendelkeznek bizonyos mennyiségű és mélységű információkkal a kriptopiaci szereplőkről.

Az eddigi adatok alapján tudjuk például, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezerre tehető azoknak a száma, akik kriptopiaci szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Ebbe a 200 ezer ügyfélbe egyaránt beletartoznak azok, akik csak rendelkeznek kriptoeszközzel és azok is, akik kereskednek velük.

Az MNB előzetes adatai szerint van érdeklődés a magyarországi felügyeleti engedélyezés és a hazai székhelyű működés lehetősége iránt is.

Kérdőíves felmérésével az MNB arról kíván pontosabb képet kapni, hogy az érdeklődők közül hányan és milyen típusú kriptopiaci szolgáltatást kívánnak nyújtani a közeljövőben. Tehát hány cégnek áll szándékában az ügyfeleknek például kriptoeszközöket nyilvánosan felajánlani, kereskedési helyszínre bevezetni, stablecoinokat kibocsátani, vagy kriptoeszköz-szolgáltatóként működni.