Az elmúlt évek világjárvánnyal terhelt időszaka után a krónikus betegségek elleni védekezés kiemelt szerepet kap a közbeszédben. A kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségeknek azonban nem jut elég figyelem, kezelésükre pedig nincsen egy átfogó ellátási struktúra kifejlesztve.

Nyakunkon a kullancsszezon és a csendes járvány

A kullancsszezon nyitányán az Economxnak nyilatkozó Kapiller Zoltán állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke egyebek közt arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon nincs olyan ellátóhely, ahol a kullancsfertőzött beteget minden tekintetben kivizsgálnák.

A közönséges kullancs számos kórokozót hordozhat és terjeszthet, amelyekkel az embert is megfertőzheti. E betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő. Milyen tényezők járulnak hozzá, hogy a kullancs által terjesztett betegségek járvánnyá fejlődjenek? 

A járványoknak két fő fajtája van, a csendes és a hangos járvány. A csendes járvány esetében a fertőzött egyénről nem terjed tovább a betegség, egyedül bajlódik vele, míg a hangos járvány során a fertőzött ember tovább fertőz, és látványos tüneteket idéz elő a környezete tagjain is. A kullancs terjesztette betegségek a csendes járványok körébe tartoznak, így csak a megcsípett áldozat betegszik meg. Ez alól kivétel a krími-kongói vérzéses láz, mely a kullancsokról is átkerülhet az egyénre, aki 3-4 nappal később cseppfertőzéssel súlyosan megbetegíti a környezetét, és pusztító járványt okozhat.  

Hogyan befolyásolják a környezeti változások - mint például a klímaváltozás - a kullancsok által terjesztett betegségek előfordulását? 

1986-87 óta a telek sokkal enyhébbek, és a négy évszak már nem különül el egymástól élesen. A meleg időszak kitolódása rendkívül optimális a kullancs-terjedés szempontjából. 

Mennyire felkészült a magyar egészségügy a kullancs invázióra, és milyen gazdasági vonzatai vannak az élősködők fokozott elterjedésének? 

Ha csak a Lyme-kórt nézzük, több százezer krónikus Lyme-beteg van, akiknek az ellátása óriási költségekkel jár, mivel sok esetben nem derül ki a pontos diagnózis, ezért pontos terápiával sem lehet kezelni őket. Végső soron elég magas ennek a több százezer embernek a társadalombiztosítási költsége. 

Nincs Magyarországon olyan ellátóhely, ahol a kullancsfertőzött beteget minden tekintetben kivizsgálnák, ezért ezek a százezrek otthon, csöndben szenvedik el a betegséget, illetve veszítik el munkaképességüket.
Viszont átfogó kutatások hiányában nem rendelkezünk pontos számokkal arról, hogy a probléma hány embert érint.

Irány a műtő: olykor indokolt a sebészeti beavatkozás

Milyen hosszú távú egészségügyi következményei lehetnek a kullancsok által terjesztett betegségeknek? 

Ha minden így marad, akkor évről évre sok tízezer ember válik krónikus Lyme beteggé, továbbá ha az egyes szúnyogfajok által hordozott szívférgesség beteríti az egész országot, akkor komoly humán-ellátási gondok fognak felmerülni, hiszen ezek az emberek nagyon komoly sebészi beavatkozásokat igényelnek, amelyek lineárisan emelik az egészségügyi költségeket. 

Hogyan tudnak az egészségügyi rendszerek a leghatékonyabban felkészülni az ilyen típusú tömeges fertőzések kezelésére? 

Először is létre kéne hozni egy operatív közegészségügyi rendszert, mint régen a KÖJÁL (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás) volt, és vizsgálni, monotorozni kellene az ország területét, hogy hol, milyen veszélyeztetettség van jelen. 

Ez alapján lehetne régiós védekezési előírásokat alkotni, illetve kialakítani egy olyan ellátó-hálózatot, ahol a kullancs-csípte betegeknél minden kullancs-terjesztette kórokozó kockázatát meg tudják vizsgálni, és szakszerűen ellátni, mert ezekre gyakran nem derül fény.

A sün a legjobb kullancsfutár

Az említett következmények elkerülése érdekében milyen módszerekkel lehet hatékonyan védekezni a kullancsok ellen egyéni és közösségi szinten? 

Közösségi szinten a közterületek védelme kulcsfontosságú. A közparkokat, közintézmények udvarát, kertekben meg kell szüntetni a bokros területeket, nyírni kell rendszeresen a gyepet és távol kell tartani az erdei és mezei állatokat, elsősorban a sünöket, mert a sün a legjobb kullancsfutár. A személyi védelem szempontjából pedig ajánlott zárt ruházatban kimenni a természetbe, óránként kullancsvizitet tartani, és természetesen befújni magunk kullancsriasztóval. 

Mit tegyünk, ha kullancsot találunk a bőrünkbe fúródva? 

Kizárólag kullancseltávolító kanállal távolítsák el, ez az eszköz a patikákból beszerezhető, és fertőzésveszély nélkül távolítja el a kórokozót. Sohasem szabad körömmel, vagy csipesszel kitépni a kullancsot, mert ha megszorongatják, és még fertőző nyálat nem köpött az áldozatára, akkor azt a szorongatás hatására fogja megtenni. Nagyon fontos, hogy a kirándulások során a kijelölt turistaútvonalakon haladjunk, ne menjünk bokros vidékre, ahol fokozott a kullancsveszély. 

Magyarországon két kullancs-aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik, így fokozott odafigyelésre int a szakértő a jelenlegi tavaszias, kora nyári időjárás beköszöntével.