Még mielőtt azt gondolnánk, hogy a rokonok csak az örökséget akarnák megszerezni, érdemes tisztán látni néhány jogi kérdést – fejti ki az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Kiindulási pont: egy személy tulajdonában lévő vagyonjogi ügyeit időről időre rendezni kellene.
Gondoljunk például az eltűnt személy tulajdonát képező lakásra. Kinek kell fizetni a rezsi számlákat, kinek kell intézkednie a szükséges karbantartásról? Vagy ott van a cég kérdése, ha a személy vállalkozóként kereste korábban a kenyerét. Ki intézkedhet a cég nevében, ha például ő volt az ügyvezető?
Ki jogosult a munkavállalókkal kapcsolatos nyilatkozatokat megtenni, ha ő maga volt a munkáltatói jogkör gyakorlója is? Ki rendelkezhet a személy bankszámlája felett? Ez csak néhány példa, de számos olyan helyzet adódhat, ahol bizony intézkedni kellene.
Ami minden öröklésben közös
Az öröklésre sor kerülhet végintézkedés alapján, vagy a törvény által előírt módon. Ám minden öröklés előfeltétele, hogy az örökhagyó halálát hivatalos okirat igazolja.
Általában erre szolgál a halotti anyakönyvi kivonat. De mi történik akkor, ha valaki már hosszú ideje eltűnt, és senki nem tudja, hogy életben van-e és ha igen, akkor hol tartózkodik?
A holtnak nyilvánítás
Egy eltűnt személy után elvileg örökölni sem lehet, hiszen nincs hivatalos irat, ami a halálát igazolná. Ám a bizonytalan helyzetek feloldásának lehetőségére a jogalkotó is gondolt.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
Vagyis, az eltűnést követő öt év elteltével bíróságtól kérhető, hogy az eltűnt személyt hivatalosan holtnak nyilvánítsák. Ezt követően kerülhet sor az örökléssel kapcsolatos hagyatéki eljárásra az eltűnt, illetve hivatalosan már holtnak nyilvánított személy után.
Eltérő az öröklés egy eltűnt személy után?
Miután a személyt hivatalosan holtnak nyilvánították, az öröklésnél már nincs külön speciális szabály.
Ha az eltűnt személy korábban végrendeletet készített, akkor az öröklésre az abban foglaltak szerint kerül sor. Végintézkedés hiányában pedig a törvény szerint kerül sor az öröklésre.
Mi történik, ha mégis előkerül az eltűnt személy?
Az élet igazán váratlan fordulatokat is tartogathat. Nincs kizárva, hogy egy eltűnt személy akár hosszú évek után kerüljön elő. De mi történik, ha közben holtnak nyilvánították és a vagyona már az örököshöz került?
Ebben az esetben a helyzet bizony nem egyszerű. Hiszen mind az előkerült személy, mind pedig az örökös joggal gondolhatja, hogy a vagyon az övé.
A jog ilyen esetre kimondja, hogy ha a holtnak nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
Ez azt jelenti, hogy már nem beszélhetünk a hagyatéki eljárásban megszületett hagyatékátadó végzés szerinti öröklésről. Ilyen esetben azonban sok további kérdés merülhet fel, melyek tisztázására komoly és lehet, hogy hosszadalmas jogi eljárás indul majd.
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.