Eddig bírták, levelet írtak az államtitkárnak a tanárok

Levelet írt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak azért, hogy kezdeményezik a sztrájkról szóló törvény alapján az egyeztetések folytatását.

Mint írják, a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult. Sőt csak az állami iskolákban mintegy 2500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. E létszámban nincsenek benne az óvodák és a nem állami fenntartású köznevelési intézményekből távozók adatai, írták közös levelükben a szakszervezetek.

A válaszadók 96 százaléka nem ért egyet azzal, hogy megszűnik az illetmény-előmeneteli rendszer, és a munkáltató szabad mérlegelési jogkörébe kerül az illetmények megállapítása.

Drámai a szakemberhiány. A kollégák visszajelzése szerint ennek kompenzálására elsősorban nyugdíjasokat alkalmaznak (62,6 százalék), de a válaszolók 48 százaléka számolt be arról, hogy az ellátatlan órákat a kollégák között osztják szét, sok esetben – a válaszadók 37,6 százaléka szerint – az ellátatlan tanórák közül vannak olyanok, amelyeket nem megfelelő végzettségű alkalmazottak tartanak meg. A kollégák 20,1 százaléka jelezte: hallgatókat foglalkoztatnak az intézmények a kieső pedagógusok pótlására.

Az őszi kinevezés-módosítások utáni illetmények jellemzően a havi bruttó 410 ezer forinthoz, a tájékoztatóban közölt várható illetmények a havi bruttó 440 ezer forint alsó határhoz közelítenek. Ez nettóban körülbelül 290 ezer forintot jelent. 

Ugyan a 2024. január 1-jétől hatályos törvény szerint a munkáltatóknak az illetménysávokhoz rendelt szempontok figyelembevételével kellene az illetményeket megállapítani, ezek a várható illetmények összegében nem tükröződnek. A tankerületi központok elutasították a béralkura vonatkozó kezdeményezéseket. Arra a téves indokra hivatkoztak, hogy erre csak a teljesítményértékelés 2025-ben történő bevezetésekor kerül sor, holott a törvényben nem ez szerepel.

A törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak a törvény és annak végrehajtási rendelete alapján, amelyek az Európában rekordszintű inflációt a legkevésbé sem kompenzálják, írták a pedagógus szakszervezetek.

Mindezeket áttekintve a sztrájkbizottságot alkotó két szakszervezet úgy döntött, hogy a sztrájkköveteléseket a tagság igényeihez és a rendkívül káros státusztörvénnyel kialakult helyzethez igazítja.

A sztrájkköveteléseik a következők:

• A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza;
• Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára;
• A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen;
• Vezessenek be ötelemű bérrendszert;
• Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert;
• Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek;
• Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogait korlátozó rendelkezéseket;
• A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot;
• Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket;
• Töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat;
• Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket;
• Legyen egységes Oktatási Minisztérium.

Mi az az ötelemű bérrendszer?

A szakszervezetek azt kérik, hogy vezessék be újra a garantált illetményeket tartalmazó előmeneteli és illetményrendszert. Az illetmény alapja a mindenkori minimálbér legyen. Követelik a pótlékok és a megbízási díjak látható mértékű emelését. A túlmunkát fizessék ki, 22 órán felül minden gyermekkel töltött munkaidőt számoljanak el és fizessenek ki az alábbi képlet szerint: alapilletmény osztva a 4,33 X 22 szorzatával. Legyen külön pénzügyi keret a tanórák, foglalkozáson kívüli feladatok ellátására: ennek alapja az alapbértömeg 10 százaléka legyen. Ilyenek többek között a szalagavatók, a versenyeztetés, a kirándulások, a pályázatok írása és minden más, tanórán, illetve foglalkozáson kívüli tevékenység. Biztosítsanak fedezetet intézményen belüli belső értékelés alapján helyi differenciálásra, melynek szempontjait az alkalmazotti testület határozza meg, és az alapbértömeg 10-15 százaléka legyen szétosztható.