Nincs más lehetőség, emelniük kell a liszt átadási árát a malmoknak, a költségek növekedése ezt kikényszeríti – mondta még január közepén a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. 

Az okok között felsorolta, hogy december 1-jétől emelkedett a minimálbér, és az útdíjak növekedése is jókora többletterhet ró a malmokra. Ez az áremelés szerinte már csak azért is időszerű, mert a liszt átadási ára a tavalyi csúcsról körülbelül a felére esett vissza, amit a fogyasztók az árstop eltörlése után érzékelhettek is. Úgy véli, a cégek januárban, illetve februárban emelik átadási áraikat,

várhatóan mintegy 5-10 százalékos mértékben.

Beszélt arról is, hogy a liszt esete speciális, hiszen a háború előtti, vagyis a 2022. januári ára körülbelül 10- 20 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi. Lakatos Zoltán szerint nem a sütőipar miatt alakultak ki ezek az alacsony lisztárak, hanem az egymás közti versennyel maguk a malmok lavírozták magukat ebbe a helyzetbe, mert féltek, hogy elvesztik a vevőiket. Ugyanis a hazai malmok exportpiacait elfoglalta az ukrán termék: Romániába körülbelül 30-40 százalékkal kevesebbet szállítottak, és az árak is nyomottak az ukrán konkurencia miatt, de Szlovákia irányába is kevesebb liszt megy. Így összességében a jó években jellemző 200-220 ezer tonnás lisztexport a 60 százalékára vagy az alá esett. Ez nyilván gyengítette a malmok belpiaci pozícióit is, emiatt indult el köztük az árverseny. 

Lakatos Zoltán szerint az, hogy beszorult a búza Magyarországra, és veszteséges a termelése, alapvető döntéseket fog kikényszeríteni. Ugyanis, ha a hazai növénytermesztők nem tudnak gazdaságosan termelni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a versenyben, ugyanis

az ukrán beszállítás nem fog megszűnni.

Korábban azt mondtuk, az ukránok, mire betakarítják a gabonát, elvesztik a termés 30 százalékát, annyira rossz gépekkel dolgoztak. Most viszont, az odáramlott tőkének köszönhetően a gazdaságokat korszerű eszközökkel felszerelték, a földterületi adottságaikban pedig reménytelen versenyeznünk velük: humuszban gazdag talajokon termelnek, hatalmas birtokokon, amelyeken jóval gazdaságosabb a gabonatermesztés

- figyelmeztetett. 

Ehhez a komplex problémához képest Nagy István agrárminiszter jóval kisebb mértékű állami segítségnyújtásról közölt részleteket a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére adott válaszában. 

Mint írta, a kormányzat elkötelezett a gazdasági és az árstabilitás fenntartása mellett, és megvédi a gazdák érdekeit. Ilyen intézkedésként sorolta fel a belső piacunk védelmét, illetve a kompenzációt, illetve jelenleg is azon dolgoznak, hogy diverzifikálják a beszállítói láncokat, támogassák a mezőgazdasági innovációt és erősítsék a piaci kiszámíthatóságot. 

Bízom benne, hogy sikeresen kezelhetjük ezeket a kihívásokat, és a liszt és más alapvető élelmiszerek árait stabilizáló, fenntartható megoldásokat találunk

- fogalmazott Nagy István, igaz, ebből nem derül ki, mit kezdenek a minimálbér-emelés, illetve útdíjak okozta költségek növekedésével, és az sem, hogy mi lesz a továbbra is hazánkba áramló ukrán gabonával. 

Fejenként 451 ezer forint adóval húzták le tavaly a 9,6 millió magyart

A kormány több mint 2000 milliárd forinttal több adót szedett be tavaly az egy évvel korábbihoz képest, költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő. Öntől mennyit szedtek be adó formájában?

Eközben folyamatos kiskereskedelmi forgalomcsökkenésről számol be az elmúlt időszakban a KSH. Az Economxnak nyilatkozó üzletek szerint a saját márkás termékek felé fordultak a magyarok, és még a tehetősebb vásárlókat is érzékenyen érintette az élelmiszer-infláció. A háttérben az áll, hogy 2023. január–november időszakában a kiskereskedelmi forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 8,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Ha csak a legutóbb ismert – novemberi – adatot vizsgáljuk, akkor a forgalom 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 

A fogyasztás visszaesése nemcsak a kiskereskedelemnek okoz gondot, hanem a gazdaságpolitika döntéshozóinak is. A Pénzügyminisztérium (PM) a napokban tette közzé az államháztartás központi alrendszerének mérlegét, amiből például kiderült, hogy 2023-ban az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevétel az előirányzottnak mindössze 87,4 százalékát érte el. A 7985 ezer milliárd forint helyett 6981 milliárd forint érkezett be áfából a kincstárba, ez pedig több mint ezermilliárd forintos hiányt jelent a gazdaságpolitika számára. 

Az áfabevétel méghozzá egy olyan évben maradt el a kormányzat által várt szinttől, amikor az infláció még döntően két számjegyű volt. Az áfabevétel ütemének csökkenése (120 milliárddal ugyan több volt az idei összeg, mint 2022-ben) a lakossági fogyasztás csökkenését feltételezi.