Tine Hollevoet, az Európai Ügyészség (EPPO) szóvivője a lomb nélküli lombkoronasétány ügyében azt mondta:
Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak, köztük Magyarországnak, juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban.
A Népszavának nyilatkozva a szóvivő hozzátette:
Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik, például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt. Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében.
A lap azért kérte meg az EPPO-t, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba, mert bár a Transparency International a múlt héten azt közölte, hogy az Európai Ügyészség is nyomoz a nyírmártonfalvai lombkoronasétánya ügyében, a
Legfőbb Ügyészség úgy nyilatkozott: mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, ezért az nem járhat el egy Magyarország területén magyar állampolgár által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban.
A lomkoronasétány tavaly tavasszal került a hírekbe, miután a 60 millió forint uniós támogatásból épült szerkezet körül letarolták az erdőt. A támogatást Filemon Mihály fideszes polgármester magánszemélyként nyerte el, az ő tulajdona a kivágott erdő is. Az ügyben korábban az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Integritás Hatóság és a NAV is indított vizsgálatot. Filemon Mihályt a júniusi önkormányzati választáson nem választották újra a nyírmártonfalvaiak, igaz, azon már függetlenként indult.