Az évről évre egyre jobb számokat produkáló Budapesten már rég nem a turisták számán, hanem azok összetételén kell dolgozni, hogy fővárosunk ne csak olcsó desztinációként és bulihelyszínként éljen a köztudatban – emelte ki a beszélgetés elején Orbán Ráhel, aki szerint Magyarország turizmusát két részre, Budapestre és a többi hazai desztinációira osztva érdemes vizsgálni.
Budapest versenyelőnyei, és ami még hiányzik
„Kellenek a hátizsákos turisták, de figyelni kell, hogy nyissuk az ollót, és teret engedjünk más célcsoportok számára is” – adott hangot a főváros pozicionálásával kapcsolatban véleményének a Trend FM-en. Megszólításukban fontos hívószó lehet a kultúra, ezen belül is a sokszínű és Budapestet Európa legvonzóbb célpontjai közé emelő építészet, illetve a biztonság, amit a hozzánk érkezők kivétel nélkül kiemelnek.
Az épített örökség és a Duna mellett fontos, már kiforrott pillére a vonzerőknek a gazdag szállodai kínálat és a rendkívül változatos éttermi paletta, ezek sokszínűsége versenyelőnyt biztosít Prágával és Béccsel szemben – írta a Turizmus.com.
Rengeteg kulturális intézményünk van, köztük az olyan kicsi és könnyen befogadható gyöngyszemek, mint a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A stadionjainkat akár háromszor is megtöltő sztárelőadók, valamint a Forma-1 szintén alkalmas a jól költő turisták vonzására – sorolta Budapest erősségeit.
Orbán Ráhel szerint hiányzik viszont Budapesten a luxusvásárlás lehetősége, és ez nemcsak magát a fogyasztást, de a vásárlási élményt, a kirakatnézegetést, a szép üzletek felkeresését is magába foglalja.
A lehetőség bizonyítottan meghosszabbítaná a tartózkodási időt és jelentős pluszbevételt jelentene a szolgáltatók, valamint az ország számára – emelte ki.
„A Dorothea nem luxusszálloda”
A turisztikai marketinggel foglalkozó szakember számos érdekes háttérinformációt is elárult a BDPST Group portfóliójának legújabb budapesti ékkövéről. A Vörösmarty téren tavaly novemberben átadott Dorothea Hotel születéséhez elmondása szerint hosszú tanulási folyamat kapcsolódik. Amikor a projekt 2015-ben hozzájuk került, még a Renaissance márkával volt szerződésük, de sikerült meggyőzniük a Marriott szállodaláncot arról, hogy Budapest sokkal többre hivatott annál, hogy központi helyszínére egy négycsillagos businessmárkát tegyenek.
Az Autograph Collection márkára váltás létjogosultságát azóta igazolta, hogy a híres nyugati desztinációk megfizethetetlenné válása miatt egyre többen keresik az olyan új, rejtett kincsként értékelt desztinációkat, mint Budapest
– mutatott rá Orbán Ráhel.
Hangsúlyozta: a BDPST Koncept által kifejezetten a magyar piacra megálmodott Dorothea nem luxusszálloda. Érzetében, élményében, dizájnjában nincs lemaradva versenytársaitól, az árazásban azonban nem hozza a nyugat-európai ötcsillagos hotelek szintjét. „Egy ugyanilyen színvonalú és lokációjú szállodáért Párizsban ma egy nullával többet kell fizetni” – tette hozzá.
A Marriott-tól tanultak márkázni
Az Autograph Collection azért is volt jó választás számukra, mert lehetőséget ad az alkotásra, sőt a márkához tartozó szállodák számára kifejezetten előírja a saját arculat megalkotását – beszélt a Dorothea név és a narratíva megalkotásáról a szakember.
„A Dorothea még nincs kész, a jövőben a szálloda és a benne lévő éttermek helyzetét egyaránt szeretnénk megszilárdítani” – mondta Orbán Ráhel.