Emmanuel Macron már a végleges eredmények megismerése nélkül bejelentette a nemzetgyűlés feloszlatását és június 30-ra és július 7-re választásokat írt ki, erről számolt be a Le Monde, majd a teljes világsajtó. 

A tegnapi előzetes becslések azt valószínűsítették, hogy a választások győztese a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés lesz, amely a voksok 32 százalékát gyűjthette be.

A második helyen futhat be Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz és centrista-liberális szövetségeseinek koalíciója, 15 százalékkal. Harmadikként végezhet a szocialisták listája 14 százalékkal. A kisebb pártok közül a szélsőbal 8 százalékot szerezhet, míg az egykori mérsékelt jobbos, gaullista kormánypárt, a republikánusok 7 százalékon végezhetnek.

Ezeket a számokat egyébként alátámasztották a végleges eredmények.

Macron tegnap esti döntését számos kritika érte, ezek szerint a francia elnök hazárdjátékot játszik, és egyáltalán nem volt égető szükség a hatalmas meglepetést okozó bejelentésre.

A szavazatok 90 százalékos feldolgozottsága mellett az Új Flamand Szövetség (N-VA) fölényesen nyerte az EP-választásokat vasárnap Belgiumban. Ugyanakkor Alexander De Croo kormányfő pártja, a liberális Open VLD támogatottsága mintegy 8 százalékra esett vissza, ezzel a liberális alakulat lett a választások nagy vesztese. De Croo vasárnap este a könnyeivel küszködve jelentette be a lemondását.

Visszaigazolódtak a tavaly decemberi adatok

Az Economx megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország szakértő kifejtette: Macronnak nyilvánvalóan volt A és B terve, és volt is ideje átgondolni a lehetőségeket. Egyrészt, többsége már eddig sem volt a nemzetgyűlésben, ebben a körben nem érhette meglepetés.

Másrészt egy tavaly decemberi felmérés szerint választások esetén Le Pen abszolút többségbe kerülne.

Bár ez a felmérés fél éve született, az EP-választás számai ezt a tendenciát erősítik meg. Elképzelhető, hogy a most következő választáson abszolút többségbe kerülhetne, ám ez egyáltalán nem biztos.

Macron elismerte azt is, hogy nem volt ajánlatuk a francia társadalom számára, és rosszul szálltak be a kampányba – mutatott rá az Economxnak a szakértő.

A helyzet kiszámíthatatlan

Pár órával a választások után, tekintettel a francia belpolitika bonyolultságára, a helyzet minimum képlékenynek nevezhető. Annál is inkább, mert negyedszázada nem volt példa a nemzetgyűlés feloszlatására, akkor, 1997-ben ezt Jacques Chirac tette meg, ám a döntés visszaütött rá.

Így szintén kétélű ez a fegyver Macron kezében is, és nagy kérdés, talál-e szövetségeseket.

A szocialistáknak és a republikánusoknak az elnök és Le Pen gyengítése az érdekük, ők visszasírják azokat az időket, amikor két meghatározó pártként döntő befolyással bírtak a bel- és külpolitikára.

Emmanuel Macron francia elnök televíziós beszédében jelentette be, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést 2024. június 9-én. - Kép: AFP, ludovic MARIN

A június 30-ra és július 7-re kiírt francia választások kétfordulósak, és az első forduló után még óriási meglepetéseknek lehetünk tanúi a különböző szövetségkötések, egyezségek tekintetében. A választásoknak van még egy sajátossága: fokozott felkészülést, jelenlétet írnak elő a közhatalmi szerveknek. 

Ám éppen a párizsi olimpia miatt már így is felhangzanak a kritikák, miszerint a belügyminisztériumot annyira leköti a világesemény, és más területekre már nem is jut kapacitásuk – hangsúlyozta végezetül a szakértő.

Franciaországban egyébként „hagyományosan” heves tüntetések, sőt, zavargások kísérik a választásokat, így ez sem fogja segíteni a helyzetet, vagyis forró nyárra számíthat a francia társadalom.