A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbb pontosan egy hónappal ezelőtt, február 7-én frissítette a madárinfluenza miatt hazánkkal szemben korlátozást bevezető harmadik országok listáját.
A Nébih arra is figyelmeztet, hogy ezekben az államokban továbbra is érvényben vannak a korlátozások mindaddig, amíg az adott harmadik ország nem jelzi ennek ellenkezőjét, illetve kiemelték azt is, hogy minden harmadik ország saját hatáskörben dönt az importkorlátozások bevezetéséről vagy feloldásáról.
A lista alapján még mindig jelentős mértékű és mennyiségű korlátozás van érvényben.
A teljesség igénye nélkül, Dél-Korea például hazánk teljes területére terjesztett ki 2021. január 8-tól tilalmat szárnyasokra (baromfi, naposcsibe, keltetőtojás, nem baromfik közé tartozó madarak, vadmadarak), baromfihúsra és termékekre, illetve étkezési tojásra. Az Egyesült Arab Emírségek 2021 novemberétől vezetett be exporttilalmat a Magyarországról származó madarak és termékeik kereskedelmére, igaz, itt vannak engedmények is a nem fertőzött megyékből származó étkezési tojás és nem hőkezelt baromfihús szállítmányok esetében (ha 25 kilométeres körzetében nem fordult elő magas patogenitású madárinfluenza kitörés az utóbbi 12 hónapban, illetve teljes felszámolás esetén az utóbbi 28 napban.
De az Egyesült Királyság, a Fehérorosz Köztársaság, Hongkong, Izrael (a zsidó állam például 2023 novemberében vetett ki korlátozást Magyarország teljes területére), Japán, Kanada, Kína, Kuvait, Marokkó, Mexikó, Omán, az Oroszországi Föderáció, Peru, valamint Szaúd-Arábia, Szingapúr, Szudán, Tajvan, Ukrajna és az Egyesült Államok és Vietnám is fenntart bizonyos korlátozásokat Magyarországgal szemben.
Azon harmadik országok listája, melyek Magyarország teljes területére vezettek be korlátozásokat:
- Dél-Korea
- Egyesült Arab Emírségek
- Izrael
- Kína
- Kuvait
- Marokkó
- Omán
- Peru
- Szaúd-Arábia
- Szudán
- Tajvan
Az Agrárszektor mezőgazdasági szakportál összeállításából kiderül, a nemzetközi korlátozások 2020 januárjától kezdődtek, amikor megjelent a madárinfluenza Magyarországon. Ugyanakkor az azóta eltelt négy évben a járvány nem tűnt el hazánkból, a vírust a mai napig számtalan telepen azonosították már, és csak 2023 novembere óta több mint 1,5 millió állatot öltek le itthon. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2023 novemberében ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza vírusa hazánkban, a baromfiknak körülbelül a felét víziszárnyasok (lúd, kacsa) teszik ki, a másik felét pedig a tyúk és pulyka állományok.
A magyar gazdálkodók megélhetését így nemcsak a hazai lakossági fogyasztás látványos elmaradása, valamint az exportkorlátozások veszélyeztetik, de a a vágócsirke felvásárlási árának 2023-as csökkenése negatívan érintette a magyar agráriumot.
Rendőrség oszlatta a tüntető gazdákat Brüsszelben
A termelők az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozójára időzítették a megmozdulást. Mutatjuk a részleteket!Ezzel kapcsolatban fordult Vadai Ágnes (DK) az Agrárminisztériumhoz, és két kérdésben kért felvilágosítást Nagy István minisztertől.
- Meddig lesznek még feketelistán számtalan országban a magyar baromfitermékek?
- Mit tesz a minisztérium a korlátozó intézkedések megszüntetése érdekében?
Nagy István válaszában először közölte, a harmadik országok az élő állatok és állati eredetű termékek bevitelének állategészségügyi szabályait saját hatáskörben határozzák meg. Bár leggyakrabban az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) kritériumainak megfelelő mentesség elérésekor oldják fel a korlátozásokat, ezektől eltérő szabályokat is hozhatnak. A WOAH kritériumai szerint egy ország vagy régió akkor nyeri vissza madárinfluenza-mentességét, ha az utolsó, betegség által érintett létesítmény második végfertőtlenítésétől számított 28 nap eltelt - tette hozzá.
A jelen járvány esetében, amennyiben nem lesz több kitörés, a WOAH szerinti mentességünket 2024. március 22-én érhetjük el
- közölte az agrárminiszter a feketelistával kapcsolatban.
A kormányzat tevékenységével kapcsolatban mindössze arról tájékoztatott, hogy a korlátozó intézkedések megszüntetése, illetve minimalizálása érdekében az állategészségügyi hatóság szakmai egyeztetéseket folytat a harmadik országokkal, melynek köszönhetően számos ország (például: Japán, Thaiföld, Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea, Fülöp-szigetek) alkalmazza a regionalizáció elvét, azaz nem Magyarország teljes, hanem csak a betegség által érintett területekről tiltja meg a baromfi eredetű termékek importját.