A magántőkének helye van az egészségügyi szektorban. Viszont nem mindegy, hogy milyen keretek között működik, mert a több pénz nem jelent automatikusan magasabb társadalmi értékteremtést – mondta Újlaki Ákos a Boston Consulting Group (BCG) ügyvezető igazgató partnere a Medicina Fórumon.

Az egészségügy egy stratégiailag fontos iparág, erős szabályozókra van szükség, hogy mit lehet benne megtenni és mit nem. Egy idealisztikus modellben az állami és a magánegészségügyi biztosítás kiegészíti egymást, de ennek egyik előfeltétele az ellátási alapcsomag meghatározása.

Kapcsolódó

A magántőke bevonása számos pozitívummal járhat, a sikeres modell középpontjában az értékteremtés áll. És ennek mércéje a társadalom egészségügyi állapotának javítása, mondta a BCG-s ügyvezető. Az állami- és magánegészségügy együttműködésének sokféle modellje van Európa-szerte, de ha nincs koordináció a két rendszer között, akkor elkezd szétforgácsolódni, mondta Újlaki Ákos.

150 milliárdot költünk magánegészségügyre

Az például nem csak politikai kérdés, hanem társadalmi kérdés, hogy van-e mindenkinek kiegészítő biztosítása. Magyarország egyébként is élen jár a saját zsebből történő egészségügyi finanszírozásban. A magánrendelőkben a 2021-es 120 milliárd forint után 2022-ben 150 milliárd forintot hagytak a betegek, ami nagyságrendileg 20 százalékos árbevétel emelkedést jelent, erről a Nagy Magánpraxis Nap kapcsán írtunk bővebben.

Újlaki Ákos kiemelte: a magánegészségügynek igenis van helye a betegellátás rendszerében, de nem mindegy hogyan. Jelenleg 5-10 ezer forint árkülönbség van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a magánfinanszírozás között egy sztenderd ellátás esetén, mondta Újlaki Ákos a Boston Consulting Group ügyvezető igazgató partnere. Ha egy beteget átterelnek a drágább ellátásba, de ugyanaz az orvos látja el, sokszor ugyanazzal az eszközzel, akkor az inflációt generál és ez társadalmi szinten csak minimális értékteremtés javulást jelent. Jelenleg legtöbbször nem infrastrukturális vagy eszközlimitje van várólistáknak, hanem humánerőforrás vagy finanszírozás miatt nő a várakozó betegek száma. A magánegészségügy sokszor nem javítja az ellátás hozzáférhetőségét, persze jó néhány területen jelen vannak, és sokszor hatékonyan kiegészítik az állami betegellátást, de leginkább versenyeznek vele.

Kép: Getty Images

Minden hatodik beteg lekerülhetne a várólistáról

Erről egyébként Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója is beszélt a Medicina Fórum első napján, amikor azt mondta: másfél hónap van hátra az évből és a kórházak több mint hatezer várólistás műtétet is elvégezhetnének, de nem fognak. Jelenleg 40 ezer beteg vár valamilyen műtéti beavatkozásra.

A NEAK adatai szerint a kórházakban az ágyak kihasználtsága 2023 első félévében 55-70 százalék között volt. Magyarországon évente 240 ezer műtétet végeznek el a kórházakban, Kiss Zsolt szerint a várólista adatokat utóbbi műtétszám alapján kell vizsgálni.

Képes együtt élni az állami és a magánegészségügy

Magyarországon az egészségügyi bevételek döntő többsége a járulékokból folyik be, ez körülbelül 4 ezer milliárd forintot jelent évente. A magánegészségügy ettől egy sokkal kisebb szektor 500-700 milliárd forintos szegmens, mondta a konferencián Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezetője. A magánbiztosítás nagyságrendileg 25 milliárd forintot tesz ki, a foglalkozás egészségügy 60 milliárdot, az egészségpénztári befizetések összege 120 milliárdra tehető, a saját zsebből történő költés pedig 300 milliárd forint lehet.

Európában nagyon kevés olyan ország van, ahol az állami biztosító finanszírozza a betegellátások 95 százalékát, de Magyarország ilyen. Példaként említette még Lengyelországot, Nagy-Britanniát és Horvátországot is, ahol hasonló rendszer működik. A többi országban jellemzően többiztosítós rendszer van.

Külföldi példaként említette, ha egy kórházban a beteg jól gyógyul, akkor többletfinanszírozást kapnak az intézmények.

Magyarországon is terveznek egy hasonló ösztönzőt, erről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt a konferencia első napján. Azt mondta, hogy az intézmények teljesítményét fél évente értékelni fogják, és jutalmazni és büntetni fogják a betegellátókat.

Kétszer fizet a beteg, és ez nem jó

Szegeden létezik az egyetemen belül egy 100 százalékban magántulajdonú kft., Mediversal Clinics néven. Minden ellátás térítéses - mondta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja.

Térben megpróbálják az infrastruktúrát teljesen szétválasztani, de az szomorú tény, hogy a betegek, akik a magánellátást választják kétszer fizetnek az ellátásért, mert járulékfizetők.  A problémák között említette, hogy a magánellátásban a minőségbiztosítás és a szolgáltatások ellenőrzése hiányzik. Az állami egészségügyben pedig a megemelt bérek és a paraszolvencia hiánya miatt nincsenek ösztönzők. 

Szektorsemleges finanszírozás kell, és egy erős ellenőrzési rendszer kialakításával rengeteg pénzt lehetne megspórolni, tette hozzá a kancellár.

A Semmelweis Egyetemen is működik egy kft. amit 2007-ben alapítottak és szintén térítéses magánellátást biztosítanak, mondta Kovács Róbert, a Semmelweis Premium ügyvezető igazgatója. Az első nyolc év az útkeresés időszaka volt, a második nyolc év pedig egy komoly stratégiaváltást hozott, mert eldöntötték, hogy szeretnének részt venni a fekvőbetegellátásban is. Amíg 2015-ben 300 millió forint volt az árbevétele a kft.-nek, 2022-re 2,5 milliárd forintot realizáltak.