A Belügyminisztérium újraszabályozná, hogy melyik intézmény és mennyit fizessen, ha egy magánegészségügyi ellátás után szövődmény vagy komplikáció lép fel, és ezért a beteget az állami egészségügyben kell további kezelésben részesíteni.
Vége annak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek, a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk az esetleges szövődmények kezeléséért, és ennek ellenértékét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ki fogja számlázni – mondta az egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio egy korábbi konferenciáján – erről itt írtunk bővebben.
Akkor Takács Péter azt mondta: legyen közös a felelősség.
A magán- és a közellátás között járkáló beteg esetében a magánellátóknak a jövőben kötelessége lesz helytállnia az általa okozott szövődményért. Eddig minden kockázatot elvitt az állam. A partnerségnek az is a része, hogy a felelősségen is osztozunk
– sorolta az államtitkár.
Körülbelül egy százalék alatt van azoknak a fekvőbetegeknek az aránya, akit magánszolgáltatók látnak el, és nem cél az, hogy ezt tovább erősítsék.
Most megjelent a témában egy jogszabálytervezet a Belügyminisztérium honlapján. Elfogadása esetén a magánszolgáltatóktól fogják behajtani azoknak a kezeléseknek a költségét, amelyeket náluk kezdtek el, de egy szövődmény vagy váratlan helyzet miatt állami intézményben kellett befejezni.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint ez azért fontos, mert a magánellátásból eredő profit a magánszolgáltatónál jelenik meg, ezért joggal várható el, hogy a szolgáltató viselje a tevékenységével járó kockázatot is, mintegy szavatolva munkája minőségét, és ha egy szakszerűtlen ellátás miatt további állami kezelésre szorul a páciens, akkor annak költségét a felelős magánszolgáltató köteles legyen az Egészségbiztosítási Alap számára utólag megtéríteni.
Be kell vonni a biztosítókat
Ez nem teljesen új intézkedés, inkább csak egy pontosítás – mondta az InfoRádióban Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke.
A magánszolgáltatóknak ez idáig is rendelkezniük kellett úgynevezett háttérintézményi szerződéssel, amely ezt szabályozta, és ezért általában éves vagy havi díjat fizettek az adott közellátó intézménynek, ahova továbbküldték a pácienst, ha az szükséges volt – mondta Lancz Róbert.
Az elnök szerint a magánegészségügynek a biztosítási oldalon kell alkalmazkodnia ehhez a tervezett változáshoz.
A jogszabály abban hozna változást, hogy nemcsak egy rendelkezésre állási díjat, hanem magáért az ellátásért, annak költségéért is helyt kell állni majd a magánszolgáltatónak. Hozzátette: ez vállalható, de nehezen tervezhető költség, ugyanis nagyon nehéz meghatározni, hogy pár százezer vagy millió forintról van-e szó. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: ezeknek az eseteknek a száma alapvetően nagyon kevés.