A BDO Corporate Finance tanulmányából kiderült, hogy Magyarországon az állami oktatás jelenlegi helyzete miatt (pedagógushiány, elavult tantervek, alulfinanszírozottság) a magánintézmények iránti kereslet jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban, amit jól szemléltet, hogy a 2020-2023 közötti időszakban a magániskolákban tanuló diákok száma 59 ezerről, 64 ezer főre nőtt.

A magánintézmények azonban nem tudtak lépést tartani a keresletnövekedéssel, így az intézmények kihasználtsága és várólistái növekedtek.

Persze mindezt a szektor az utóbbi években igyekezett leküzdeni, így több új magániskola is nyílt Magyarországon, melyek között nemzetközi intézmények is megtalálhatók világszerte ismert nemzetközi tanterveket biztosítva.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) által megosztott információk szerint 2018 óta több mint 20 új alapítványi és magániskola kezdte meg működését az országban. Az újonnan nyílt intézmények között található a Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium (2019), de a Budapest Schoolnak is több mikroiskolája nyitotta meg kapuit (Solymáron 2018-ban, Érden 2020-ban).

Emellett láthatóan a már működő magániskolák is próbáltak tempót tartani azzal, hogy az agglomeráció környékén terjeszkedtek – a Waldorf Iskola például Biatorbágyon nyitott új intézményt.

Komoly bevételt termel a magánoktatás

Tandíj tekintetében a vizsgált intézmények között jelentős mértékű eltérés látható.

  • A nemzetközi intézmények esetében az éves tandíjak átlagos értéke 4,3 millió forint, míg a magyar intézményeknél alacsonyabb, átlagosan 1,5 millió forint.
  • A nemzetközi iskolák esetében is jelentős eltérés mutatkozik: a két legnagyobb nemzetközi magániskolában (AISB - American International School of Budapest és BISB - The British International School Budapest) a legfelsőbb év díja a 9 millió forintot is eléri.

A tanácsadó cég elemzése szerint a hazai magániskolák éves átlagos bevétele 767 millió forint, míg a nemzetközi intézményeké meghaladja az 1 milliárd forintot. A magyar intézmények esetében a vizsgált iskolákra vonatkoztatva az átlag diákszám 488 fő volt, míg a nemzetközi iskolák esetében átlagosan 430-an jártak egy intézménybe, tehát, a nemzetközi intézmények magasabb átlag bevételüket alacsonyabb átlag diákszám mellett érték el.

Egyéb extrák a magánoktatásban

A magyar gyökerű iskolákban a tanított oktatási nyelvek átlagos száma alacsonyabb, mint a nemzetközi iskolák esetében: amíg a magyar intézmények oktatási nyelve a magyar mellet az angolra korlátozódik, addig a nemzetközi iskolák többsége kéttannyelvű oktatást kínál – az angol mellett francia vagy német nyelveken is megszólalnak a pedagógusok.​

Érdekesség, hogy a Magyarországon működő magánoktatási intézmények infrastrukturálisan jól felszereltek, a 93 százalékuk rendelkezik dedikált sportlétesítménnyel (például uszoda, röplabda-, futballpálya), míg a 82 százalékuk étkeztetési lehetősséget is nyújt, és majdnem a kétharmaduk (68 százalék) zöldterülettel is rendelkezik.

A magánoktatás lehetséges fejlődési irányai

A magánintézményekről – a felmérés alapján – összességében elmondható, hogy a piac szereplői egy folyamatos és igen erős igénynövekedéssel számolhatnak. A stabilan növekvő keresletre reagálnia kell a piaci szereplőknek, amely befektetési lehetőségeket kínál mind a piac már aktív szereplőinek, mind pedig az új szereplők számára.

Elkészült az OECD látlelete a magyar oktatásról

A Belügyminisztérium azt közölte, a gazdasági szervezet elemzése szerint rengeteg területen, például évismétlésekben jól állunk, Nahalka István oktatáskutató azonban megemlített pár dolgot, amiben sereghajtók vagyunk.
Ha többre kíváncsi, ITT olvashat tovább.