Tóth Máté energiajogász az Economixnak elmondta: a magyar-szerb közös gázvállalat léte abba a sormintába illeszkedik, ahol a magyar MVM a napokban indult a danzigi (Gdansk) terminál gázkapacitás-lekötésén, vagy ahol elindult százmillió köbméternyi földgáz fizikai áramlása Azerbajdzsánból hazánkba és egyidejűleg 50 millió köbméter gáz magyarországi bértárolása is történik.

Türkök és törökök

Ugyanígy tárgyalások folynak Türkmenisztánnal, amely a világ negyedik legnagyobb ismert földgázkészletével rendelkezik, valamint Törökországgal, mely eleve kulcsfontosságú tranzitállam. Utóbbi ország tekintetében Magyarország (pontosabban az MVM) 275 millió köbméter földgáz vásárlásáról állapodott meg a BOTAS török földgáz-nagykereskedővel.

Magyarország nagyon látványosan törekszik az együttműködésre minden lehetséges irányban abban a hatalmas versenyfutásban, ami a gázforrások megszerzése és az energiabiztonság tekintetében most látványosan világszerte zajlik.

Szerbia ebben a törekvésben innen nézve magától értetődően kiemelt partner, pontosan ezért már korábban infrastruktúra-fejlesztési megállapodások is születtek a két ország közt (a gáz mellett a villanyra is kiterjedően), illetve megállapodás arról, hogy Szerbia félmilliárd köbméter földgázt tárolhat magyarországi tárolókban.

Szerbia fokozott jelentősége számunkra eddig persze elsősorban abban állt, hogy biztosítsa a szállítási útvonalat, amennyiben az orosz-ukrán földgáz tranzit megállapodás kimúlik, legkésőbb jövő év végével.

Szintlépés a SERBHUNGAS

A SERBHUNGAS, a közös gázkereskedő azonban szintlépés ehhez képest, hiszen mind infrastrukturális beruházások tekintetében, mind pedig a tényleges piaci műveletek, vagyis, ha úgy tetszik, a molekula piaci áramlása tekintetében egy új dimenziót is kinyithat, ha jól csinálják – húzta alá az energiajogász.

A SERBHUNGAS célja ugyanis a gázkereskedelem bővítése a régióban, egyúttal azonban nagyobb likviditás irányába is vihetné a piacokat és a piaci mozgásokat, illetve termékkínálatot, ami erősen rájuk is fér.

Regionális érdek, hogy szélesítsük a piacokat, a szerbeket pedig mi tudjuk bevinni az európai kereskedelembe, hiszen az EU-határokon innen alapvetően egy összekapcsolt, közös piac van már, nagyfokú átjárhatósággal.

A magyar-szerb gázpartnerség a piacokon történő közös megjelenést jelenti, de ezáltal azt is lehetővé teszi egy másik nézőpontból, hogy a lassan regionális tranzithatalommá váló Szerbia maga is több gázt adhasson el. Ha ezt a Srbijagas közvetlenül is csinálni akarja, akkor szükséges, hogy rendelkezzen uniós regisztrációval, vagyis alapítania kell egy gázkereskedelmi engedélyes céget, például Budapesten – mutatott rá Tóth Máté.

A cél, hogy meghatározó gázelosztók legyünk

Persze ez nem csak a szerbeknek, illetve a tágabb régiónak lehet jó, hanem remélhetőleg nekünk is. A SERBHUNGAS ugyanis igazi közös vállalat. A magyar MVM CEEnergy 51 százalékban, a szerb Srbijagas 49 százalékban tulajdonos, mindkét vállalat ilyen arányban fektetett a közös vállalat saját tőkéjébe, és a döntéseket is közösen hozzák meg.

Magyarország már az energiaválság előtt egyfajta regionális gázelosztóvá vált, ami sokkal nagyobb szerepet és mozgásteret biztosított nekünk, mint ami a földrajzi helyzetünkből, vagy pláne a szénhidrogén-adottságainkból önmagában következne.

Innen nézve Szerbia szempontjából megfordult a kocka, mivel a szerbek már nem Magyarország felől kapják a gázt, viszont ma Magyarország Szerbia felől.

Ennek a megbillent helyzetnek a kiegyensúlyozására, visszacsatornázására is alkalmas lehet a SERBHUNGAS, egy óvatos, de következetes üzletpolitikával, ahol mégiscsak a többségi tulajdonos vezeti a táncrendet. Magyarország hét milliárd köbméter földgáztárolási képessége a szerbek törzsudvarnoki (Banatski dvor) szerény félmilliárdos tárolókapacitásával szemben szintén a magyar oldal felé billentheti a mérleget.

Ha megépül a Niš-Dimitrovgrad-Szófia interkonnektor még idén, akkor infrastrukturális oldalról is megerősödik a SERBHUNGAS mozgástere, és ha valóban interkonnektort építenének Észak-Macedónia felé is, az új beszállítók megjelenésével kecsegtet.

Sőt, a szerbek már a SERBHUNGAS által létrehozandó közös gázközpontjairól is beszélnek Újvidéken, Belgrádban és Nišben. Ennyire persze nem érdemes előreszaladni: ha visszatérünk a földre és a mába, akkor bőven elég cél a kereskedelmi mozgástér tágulása is, csak valósuljon is meg – hangsúlyozta végezetül az energiajogász.