Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült. Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.

1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430 százalékkal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a hetedik helyen áll az új autópályák számát tekintve.

Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 kilométert tett ki, ez a szám 2020-ra 5 százalékkal, 7588 kilométerre csökkent.

„Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból, több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától” 

– olvasható a Greenpeace közleményében.

Szisztematikusan kivéreztetett vasúthálózat

Magyarország az elmúlt három évtizedben szisztematikusan kivéreztette a regionális és helyi vasúthálózatát. Mindeközben a döntéshozók óriási összegeket pumpáltak a közúti fejlesztésekbe, kedvezve ezzel az éghajlatromboló autós közlekedésnek. Ennek következményeit pedig már a bőrünkön érezzük – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse. 

A közúti közlekedésből származó kibocsátások folyamatosan emelkednek, a klímaválság miatt pedig már így is egyre több szélsőséges időjárási esemény csap le évről évre Európára. A közösségi közlekedés leépítésével azonban rengetegen kényszerülnek arra, hogy saját autóval rendelkezzenek. Ez egy ördögi kör

– foglalta össze a helyzetet Perger András.

A nemzetközi jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66 százalékkal többet költött a közutakra, mint a vasútra – számszerűsítve 1500 milliárd eurót fordítottak a közutakra, és 930 milliárd eurót a főként nagysebességű vasúti közlekedés fejlesztésére.

Erősen növekvő autópályák, csökkenő vasúthálózat

A közlekedés aránytalan kormányzati finanszírozásának eredményeként az európai autópályák hossza 60 százalékkal, összesen több mint 30 000 kilométerrel bővült. Ez azt eredményezte, hogy 2019-ig a közúti gépjárműforgalom iránti kereslet 29 százalékkal nőtt. Eközben a teljes európai vasúthálózat 6,5 százalékkal, 15 650 kilométerrel csökkent.

A közlekedési ágazat fogyasztja az EU-ban felhasznált kőolaj 70 százalékát, és az Unió üvegházhatású gázkibocsátásának közel 30 százalékát teszi ki.

A közlekedés továbbra is az egyetlen olyan ágazat az unióban, amely nem járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Más ágazatokkal ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között 15 százalékkal nőtt, főként a belsőégésű motoros járművek miatt.

Egy átlagos vonatút Európában utaskilométerenként 77 százalékkal kevesebb kibocsátással jár, mint egy autóút.

Az adatok azt mutatják, hogy a jól kiépített vasúti hálózat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívát nyújtson az emberek számára, amely nagyban hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez. Idén nyáron Európa-szerte időjárási katasztrófák sora mutatta meg, mivel jár a klímaválság. Európa kormányai nem halogathatják tovább az éghajlatvédelmi intézkedéseket.

A Greenpeace felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy

  • a kibocsátások mérséklése érdekében helyezzék át a finanszírozási prioritásokat a közútról a vasútra;
  • Emellett biztosítsák a vasúti infrastruktúra további fejlesztését;
  • és tegyék lehetővé a hozzáférést olyan eszközökkel is, mint például a mindenki számára megfizethető klímajegyek bevezetése a belföldi és a határokon átnyúló vasúti és a közösségi közlekedésben.

Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és modernizálására szánt közpénzeket, hogy a vasút a közúti közlekedés elérhető alternatívájává váljon, többek között a határokon átnyúló, periférikus és vidéki területeken is.