A Magyarországon működő vállalatok idén kisebb béremeléseket terveznek, mint tavaly, a munkavállalók 43 százaléka 2024-ben 5 -10 százalék közötti fizetésnövekedésre számíthat.

A Hays Hungary felmérésében, amelyben 2600 munkáltatót és munkavállalót kérdeztek meg, a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számoltak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.

Kapcsolódó

A munkáltatók kicsit ugyan optimistábbak lettek egy év alatt, de a következő 1-2 év makrogazdasági várakozásai többség még mindig inkább pesszimista. Nagy probléma továbbá idén is a megfelelő jelöltek megtalálása: hiányzik a megfelelő képzettség és nagy a bérigény.

Általános szakemberhiány tekintetében is tovább romlott a helyzet egy év alatt, és a munkáltatók kénytelenek változatlanul kiélezett versenyben megküzdeni a tehetségekért.

A termék- és szolgáltatásportfólió fejlesztése leszorult a dobogóról.

A cégvezetők top három célja az új évre:

A felmérésből - amelyet a Portfolo.hu ismertet- kiderül, hogy a munkaadók 85 százalékban a hazai munkaerőpiacról vesznek fel munkaerőt.

A hazai cégek nagy többségnek nincsen szüksége külföldi munkavállalókra, vagy nem szeretnének nemzetközi szakembereket felvenni.

Ebben olyan gyakorlati okok is közrejátszanak, mint a jogi és erőforrásbeli keretek vagy a külföldi piacok ismeretének hiánya. Érdemes megemlíteni, hogy az egyéb okot megjelölők több mint fele megjegyezte, hogy a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen pozícióikban - ez pedig vélhetően már önmagában feleslegessé tenné a külföldi jelöltek közötti keresgélést.

A szakember, specialista, szenior, illetve menedzser pozíciókat a legnehezebb betölteni.

Ennek a jelenségnek tulajdonítható az is, hogy bár még mindig elsősorban állandó munkakörbe toboroznak új alkalmazottakat a vállalatok, a kölcsönzés már jóval nagyobb szeletet hasít ki a foglalkoztatási formák köréből, mint korábban.

  • Ami az idei béremeléseket illeti, tízből négy vállalat idén 5-10 százalék közötti emelést tervez, azonban csaknem 30 százalékuk 10-15 százalék között növelné a fizetéseket. 
  • Tavaly még a 10-15 százalékos sáv volt a leginkább jellemző, idén azonban már kisebb emelést terveznek a cégek. 
  • 15 százaléknál nagyobb béremelésre idén a munkavállalók mindössze 6 százaléka számíthat.

A Randstad Hungary felmérése hasonló eredményre jutott. Kimutatták, hogy a vállalatok több mint fele 6-10 százalékos béremelést kíván végrehajtani a tehetségek bevonzása és megtartása érdekében. Kiderült az is, hogy ez elmarad a munkavállalók várakozásaitól. A dolgozók többsége ugyanis a 10-20 százalékos emelést tart reálisnak, negyedük pedig ennél is nagyobb emelésre vágyik.

A Hays felmérésében részt vevők körében az egy évvel korábbi helyzethez képest tovább apadt a klasszikus, teljesen irodai munkavégzés aránya, és már a 20 százalékot sem éri el. A válaszadók közül legtöbben heti 2-3 napon járnak be az irodába dolgozni.

A válaszadó munkáltatók 87 százaléka nem tervezi, hogy változtat a meglévő munkarendjén idén. Aki viszont váltana, azok többsége visszamenne az irodába.

Egy év alatt némileg csökkent azon munkavállalók aránya, akik nem vállalnának el olyan munkát, ahol nem biztosított ez a rugalmasság. Ha mégis mindennap az irodából kéne dolgoznia, 15 százalék magasabb fizetés, 5 százalék jobb juttatás ellenében nem bánná csak. A megkérdezett munkavállalók 34 százaléka azt állította, hogy ebben az esetben más munkahelyet keresne.