A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben a mesterséges intelligencia lényegében a precíziós gazdálkodást jelenti, amely a beépített leolvasó eszközök által gyűjtött adatok elemzése révén az erre kialakított ügyeleti protokoll alapján, akár valósidejű beavatkozást is lehetővé tesz – mondta el az Economxnak a szakjogász.

Kajó Cecília szerint például az állattenyésztés kapcsán az állatok mozgása, takarmány- és vízfogyasztása alapján nagy biztonsággal megjósolható az ivarzási, vagy ellési időpont. Ott pedig, ha szükséges riasztható az azonnali beavatkozás érdekében a humán munkaerő, vagyis mindez hosszabb távú tervezést is lehetővé tesz a mezőgazdaságban.

A mesterséges intelligencia alkalmas a terméshozamok növelésére, a talajminőség-javítására, de fagykár, jégkár megelőzése céljából is, és lehetővé teszi időjárás-előrejelzés új típusú az öntözési mennyiség pontos kalkulálását, utóbbit például a lehullott csapadék mennyiségét figyelve.

Krónikus munkaerőhiány az állattenyésztésben

A munkaerő-hiány már krónikussá vált az állattenyésztésben, egy telepvezető legkritikusabb munkafolyamat-szakasza a humán munkaerő beosztása, illetve új munkaerő toborzása és felvétele.

A munkaerőhiányt és a minőségi élelmiszer iránti mennyiségi érdeklődést globális, uniós és nemzetállami digitális stratégiák próbálják megoldani (például: EU AgriResearch projekt). Az ilyen projektek általában komoly idővonalakkal rendelkeznek, áttekintik a honnan indultunk és hová szeretnénk érkezni elképzeléseket.

A digitalizációs stratégiák alapja az agráriumban, hogy külső támogatás nélkül, saját lábon is képes legyen megmaradni egy gazdaság. Manapság ugyanis sok nemzetállam mezőgazdasága és állattenyésztése csupán azért létezik, mert hihetetlen mértékű állami támogatást kap.

A mezőgazdaság jó és fizetőképes partnere a mesterséges intelligenciát fejlesztő szervezeteknek, a mezőgazdaságnak és az állattenyésztésnek égető szüksége van az okos megoldásokra.

Szüksége van arra is, hogy a „robotok elvegyék a munkát” és hogy hatalmas gazdálkodóterületek és állatállományok felett a „digitális gondnok” mellett a jelzőrendszerek riasztása esetén csak minimális humán munkaerő kelljen.

Egyedre és istállóra is elemezhet

A precíziós állattartás pontos, egyedre, telepre, istállóra, csoportra szabott elemzést és megoldást nyújt. Magában foglalja természetesen a digitális műszaki megoldás mellett azt az elkötelezett telepi menedzsmentet, amely képes ügyeleti és beavatkozási protokollt biztosítani, illetve hosszabb távon is alkalmazni az eredményeket.

A rendszer felveszi a környezeti adatokat, az egyedek állatjóléti-viselkedési adatait, elemzi azokat és visszacsatolást nyújt a vezérlőrendszereken keresztül (hőmérséklet, páratartalom, takarmány összetétel, vagy takarmánymennyiség változtatása, vagy egyéb javaslatok által).

Az adatgyűjtés célja az adatelemzés, melynek alapja lehet az állattenyésztési napló, külső források (például a takarmány tartalma), a technológiai belső adatok (tejházi adatok, tejtermelés), környezeti adatok (hőmérséklet, páratartalom).

A beépített leolvasó eszközök alkalmazhatóak az állatokon kívül, de az állatokon belül is: a felszerelhetőség szempontjából hálás alany a szarvasmarha, mert „feldíszíthető, akár a karácsonyfa” - húzta alá végezetül Kajó Cecília.

Hazai innovációs projektek

Az Economx korábban megírta, hogy a közelmúltban olyan hazai innovációs kutatás és projekt láttak, mint a precíziós tőszámlálás drónnal, baromfi súlybecslés kamerával, burgonyabogár szedő robot, méhhang-elemzés, robotizált sertésvágás és képi felismerésen alapuló gombaszüretelés.

Idén egyébként kettő agrárgazdálkodást is érintő hazai vállalkozást is beválasztott a 10 legígéretesebb magyar startupok közé az EU-Startups. 

  • Az egyikük a budapesti székhelyű Agroloop. A cég küldetése, hogy ipari méretekben terjessze ki a rovartenyésztést Közép-Európában, miközben felhívja a figyelmet az összes mezőgazdasági érdekelt fél ökológiai felelősségére. A 2020-ban alapított társaság 18 millió eurót gyűjtött, hogy kihasználja a fekete katonalégy lárváinak azon képességét, hogy a növényi alapú biomasszát fenntartható állati takarmány-összetevőkké alakítsák át.
  • A másik vállalkozás, a 2021-ben alapított Proofminder platform mikroszintű, hasznosítható betekintést nyújt a növényekre, mint például az állományok száma, a gyomok kimutatása, a nitrogén- vagy időjárási károk elemzése, valamint a pontos termésbecslés. A budapesti központtal 400 ezer eurót gyűjtöttek össze