A korábbi, különösen bosszantó jogi helyzetet, amikor egy teremgarázsnál ugyanazt az elővásárlási procedúrát kellett végigcsinálni, mint egy 100-150 milliós lakás esetében, az elmúlt időszakban némileg sikerült orvosolni – fejtette ki az Ecovis szakértője, dr. Hortobágyi Sándor.

Hasonlóan bosszantó dolog volt, hogy a korábbi rendelkezések szerint a helyiség épületszerkezettel minden irányból körül van határolva, magyarul van fala. Ezért a teremgarázsban lévő gépkocsi beálló-helyek nem lehettek önálló ingatlanként, avagy 1/1-es tulajdonként bejegyeztetve: mert nem minősülhettek helyiségnek, ezáltal önálló ingatlannak. A jogalkotó ezért kettős huszárvágást hajtott végre.

A kettős huszárvágások lényege

Először is bevezették az álláshely fogalmát. Ezek szerint az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában nem lakás céljára szolgáló helyiség álláshely is. Ami pedig nem lakás céljára szolgáló helyiség, azt önálló ingatlanként be lehet jegyeztetni.

Ám a jogalkotó arról is rendelkezett, hogy a társasház gépjárműtároló helyiségében kialakított álláshely egyéb önálló ingatlanként történő nyilvántartásba vételéhez „elegendő”, ha az épületben lévő gépjárműtároló helyiség megléte igazolt.

A szakértő rámutatott: mindez még nem jelenti azt, hogy boldogan rohanhatunk a földhivatalba az önálló ingatlan kialakítása végett, mert némileg félreérthető lehet az „elegendő” szó használata. Az „elegendő” szó ugyanis a jogszabály szerinti egyéb helyiségek hatósági bizonyítványának kiadására vonatkozó kötelezettség alól adnak „csak” felmentést.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ha a közösség azt szeretné, hogy ezek az álláshelyek a társasházban önálló albetétek legyenek, úgy ez a helyzet értelemszerűen társasházi alapítóokirat-módosítást igényel annak minden velejárójával.

Csak a tértivevénytől szabadultunk meg

A korábbi gyakorlat szerint, ha az eladó akár önállóan, akár a lakással együtt akarta eladni a beálló helyet (és miért ne így akarta volna), nem kerülhette meg az elővásárlási procedúrát, ez adott esetben 60–80–100, vagy még több tértivevényes levelet jelentett.

Az újabb szabályozás szerint elfogadható társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztették.

Ám a helyzet még mindig nem rózsás, mert az alapító okirat módosítása így sem spórolható meg.

Ha újonnan épít, eszébe se jusson

Dr. Hortobágyi Sándor szerint tehát kicsit még mindig Janus-arcúak a rendelkezések. Egyrészt levesz terheket az eladó vállairól, másrészt bizonyos kötöttségek megmaradnak. Ezért az újonnan beruházó cégeknek – akik még 1/1 tulajdonosai az épületeknek – azt tanácsolja, eszükbe se jusson közös tulajdont csinálni, inkább hozzanak létre helyette akár 100 külön albetétet az álláshelyekre.