A tisztánlátást nehezíti, hogy nem csupán a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókról beszélünk, hanem ott vannak még a magánszolgáltatók is – mondta el az Economxnak az egészségügyi szakjogász.

Kapcsolódó

Simon Tamás szerint a perek száma mellett fontos lenne a peren kívüli egyezségek száma is, bár ebben a körben lehet átfedés, hiszen ha nem vezetett eredményre az egyeztetés, az eljárás perré alakul át.

Arra akadt példa, hogy néha megkeresték a finanszírozott szolgáltatókat, miszerint a folyamatban lévő pereikről nyilatkozzanak (kik a felperesek, milyen szakterületet érint a mulasztás, mekkora összegű a megítélt kártérítés, sérelemdíj, perköltség és ezt ki fizeti, mennyit a biztosító, mennyit a kórház).

A szolgáltatók válaszoltak is, ám nem tudni, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, illetve jogelődjei feldolgozták-e ezeket az adatokat, példának okáért egy tanulmányban.

Nehéz átlagot számolni

Átlagos kártérítést és sérelemdíjat akkor lehetne számítani, ha tudnánk, hogy azt milyen jogcím szerint átlagosítsuk – emelte ki a szakjogász. Hiszen egyedileg kell vizsgálni az ápolás-gondozást, a háztartási kisegítést, a közlekedést, a gyógyszerköltséget...

A havi járadékok is változhatnak az inflációra tekintettel, de ilyen kötelező előírás nincs. Adott esetben indíthatóak járadékfelemelés iránti perek, így tehát egy ilyen eljárásnak nem biztos, hogy a marasztalást megállapító ítélettel vége is van.

Valóban megjelentek a nagy értékű, százmillió forintot meghaladó perek, ám jellemzően ilyenkor több károsult is szerepel a felperesi pozícióban, vagy súlyosan károsodott gyermekről, netán végtag, illetve gerincsérült felnőttről van szó.

De akkor is vastagabban fog a bírák tolla, szól a per, ha a károsodott személynek magas a jövedelme és a jövedelem kiesés hosszú évekre fennáll.

Rekord kártérítési összegek a bíróságok gyakorlatában

  1. Agykárosodás (oxigénhiány)        120 millió forint
  2. Down-szindróma             80 millió forint
  3. Szélütés (stroke)  30 millió forint
  4.  Halál 100 millió forint
  5. Lábszártörés      20 millió forint
  6. Térd merevítés 25 millió forint
  7. Amputáció, bénulás 40 millió forint
  8. Vese elvesztése 20 millió forint

(Forrás: Varga-Orvos Zoltán, egészségügyi szakjogász)

Minél inkább sérti a felperes, vagy a környezetének életminőségét a károsodás, annál magasabb lehet az összeg.

A per időtartama csak annyiban növelheti az összeget, hogy a marasztalási összegek után késedelmi kamatot kell fizetni, ami adott esetben egész jelentős is lehet, tekintettel arra, hogy Magyarországon nagyon elhúzódnak az orvosi műhibaperek.

Lassan dolgoznak a szakértők?

A peren kívüli megegyezések azért húzódhatnak el, mert a biztosítók szakértői hosszú idő alatt adnak véleményt és lényegében a szakmai felelősségbiztosítókat nem köti a határidő, nem köti, hogy milyen időtartam alatt kell válaszolniuk például egy szolgáltató megkeresésére.

A perek is gyakran éppen azért húzódnak el, mert a szakértők lassan adnak szakvéleményt. Peren kívüli megegyezés pedig azért sem jön létre sok esetben, mert a szolgáltatónak nemes egyszerűséggel nincs elég pénze.

Arra volna mód, hogy a magasabb eseti limittel működő felelősségbiztosítás esetén meg lehetne állapodni arról, hogy a biztosító egyösszegű marasztalást fizeti, a kórház pedig a járadékot.

Még magasabb eseti limitű biztosítással azt is lehetne csinálni, hogy a havi járadékokat tőkésítik a jövőre nézve és abból képeznek egy most fizetendő összeget. Ezzel lényegében megválthatóak a járadékfelemelési perek is.

Alapvetően gondatlanságról van szó

A munkavállaló, vagy egészségügy szolgálati jogviszonyban lévő orvos, vagy más egészségügyi dolgozó gondatlan, vagy súlyos gondatlan károkozás esetén négyhavi távolléti díjjal, míg szándékos károkozás esetén teljes kártérítési felelősséggel állhat helyt a szolgáltatót ért marasztalásért.

Ez azt jelenti tehát, hogy gondatlan károkozásnál nem sok hárítható át a károkozóra, szándékos károkozás meg azért nem jellemző az egészségügyi szolgáltatókra – emelte ki Simon Tamás.

Abban az esetben, ha az orvos, vagy egészségügyi dolgozó megbízotti pozícióban van, vagy személyes közreműködő, akkor a teljes marasztalási összeget elvileg átháríthatja rá a marasztalt egészségügyi szolgáltató.

Ám ha a megbízotti pozíciókban kft-ként működik az orvos, akkor korlátolt az áthárítás lehetősége, csak a törzstőke mértékéig lehetséges. Ellenben: ha egyéni vállalkozó, vagy beltag egy betéti társaságban, akkor a teljes marasztalási összeg áthárítható rá.