Egy friss törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a Magyarországra menekült Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettest ne lehessen „törvénysértő” módon átadni.

A PiS politikusát hazájában többek között szervezett bűnözői csoportban való részvétel és közpénzekkel való visszaéléssel gyanúsítják az Igazságügyi Alappal kapcsolatos ügyek miatt.

Az onet.pl emlékeztet, hogy tavaly december 9-én a varsói Mokotów Kerületi Bíróság úgy döntött, hogy Romanowskit három hónapra őrizetbe veszi. A képviselő nem jelent meg a bírósági tárgyaláson, a bűnüldöző szervek elől bujkálni kezdett.

December 19-én a varsói kerületi bíróság európai elfogatóparancs kiadásáról döntött a volt igazságügyminiszter-helyettes ellen.

Orbán Viktor tavaly év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján erősítette meg, hogy Magyarország védelmet nyújt a számára. A politikus Magyarországról is több kérdéssel bombázta Donald Tusk lengyel kormányfőt, véleménye szerint a jelenlegi lengyel kormányt el kell távolítani.

Romanowski január 2-án lemondott a képviselői státuszáról. Azt is bejelentette, hogy nem kap semmilyen javadalmazást a szejmtől.

A mai napig nem cáfolt információk szerint a politikus továbbra is Budapesten tartózkodik, miután a magyar kormány politikai menedékjogot biztosított a számára. Ezt azzal indokolta a kabinet, hogy hazájában nem részesülne tisztességes, politikai befolyástól mentes elbírálásban az ügye.

A Fővárosi Törvényszék a HVG kérdésére a múlt héten azt közölte, hogy „a volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes ügyében nem tartottak ülést”. Romanowskit a rendőrség nem is fogta el, amire a lapnak az Országos Rendőr-főkapitányság azt a magyarázatot adta, hogy a politikus Magyarországon menekültstátuszt kapott.

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. § c) pontja szerint a menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen

– közölték.

A törvénymódosítást március 18-án szavazta meg az Országgyűlés, azóta pedig a Magyar Közlönyben is megjelent.

A módosítás az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt módosítja, a lényege pedig az, hogy amennyiben a bíróság el is rendeli az európai elfogatóparancs végrehajtását, a döntés ellen a legfőbb ügyész jogorvoslatot jelenthet be.

Innen pedig az ügy egyből felkerül a Kúriára, amely megváltoztathatja az átadásról szóló határozatot, vagy hatályon kívül is helyezheti, és megszüntetheti az eljárást.

Az Igazságügyi Minisztérium a módosítás indoklásában arról ír, hogy a lépéssel kívánják rendezni az esetleges jogsértő bírósági határozatokkal szembeni hatékony fellépés lehetőségét, így akarják garantálni, hogy „törvénysértő átadásokra ne kerülhessen sor”.

A törvénymódosítás emellett a harmadik országbeli kiadatásokat is megnehezíti, az új szabályozás szerint amennyiben Magyarország vagy az EU bármely más tagállama menekültként ismer el valakit, akkor sem adható ki annak a tagállamnak, ahonnan elmenekült, ha ez az állam biztonságos harmadik államnak minősül.

A Wyborcza a törvénymódosítást úgy kommentálta, hogy egy lengyel politikust letartóztatni Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen lesz.