Lázár János közlekedésért is felelős miniszter november elején a Blikknek arról beszélt, hogy bár vasútvonalakat nem szeretne a kormányzat privatizálni, mert rossz tapasztalatai vannak a privatizációval kapcsolatban, és azt szeretné, ha a MÁV egy jó vállalat lenne, ám

ha megéri kiszervezni, kiszervezzük, ha nem, bent tartjuk

– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: minden attól függ, milyen költségszinten tud dolgozni a MÁV. 

Ezzel kapcsolatban Bakos Bernadett (LMP) írásban fordult az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), hogy megtudja, milyen ütemben zajlik a piacnyitás, és eddig milyen lépéseket tett ebben a kormányzat, hiszen az uniós kötelezettség is.

Ugyanis Lázár János korábban arról is beszélt a magántőke bevonása kapcsán, hogy a  közszolgáltatást a magyar állam tulajdonában lévő MÁV biztosítja továbbra is, ugyanakkor új járműveket kell vásárolni, vasúti pályát is fejleszteni kell,

azt nyilván magáncégek fogják megépíteni és beszállítani

– magyarázta. Elismerte azt is, hogy távolsági és a nemzetközi vonalakon drágább a MÁV, hiszen Bécsbe Budapestről sokkal olcsóbban lehet eljutni egy cseh magán vasúttársasággal, mint a MÁV-val.

Ugyanakkor az is tény, hogy több uniós tagállamban is üzemeltetnek magán vasúti társaságok vasútvonalakat. 

Az átgondolatlan döntések miatt akár össze is omolhat a vasúti közlekedés

Ha rövid időn belül nem kezdik meg a MÁV problémáinak valós kezelését, akkor az eddigieknél is komolyabb nehézségeket észlelhetnek az utasok – fejtette ki Meleg János, a Vasutas Szakszervezet elnöke. Bővebben >>>
Ágh Péter, az ÉKM államtitkára arra hívta fel a figyelmet válaszában, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alapján 2023. december 24-ig az országok szabadon köthetnek szerződést közszolgáltatások megrendelésére.

Ezen időpontig döntés fog születni a személyszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben. Az európai uniós jogszabályoknak meg fog felelni a magyar vasúti közlekedés a jövőben is
– tette hozzá az államtitkár. 

A MÁV-Vagon privatizációja kapcsán Ágh Péter jelezte, hogy a magántőke lehetővé teszi, hogy a teljesen üzleti alapú működés hatására a döntési útvonalak rövidüljenek, a javításokhoz szükséges anyag- és alkatrészellátás az egyszerűbb döntéshozatal révén javuljon, miközben a tevékenység ellátáshoz külső, piaci források is könnyebben bevonhatók legyenek – érvelt a piacnyitás mellett Ágh Péter.