Az adatvezérelt egészségügy versenyképességet jelent és a legegyszerűbb adatokkal is életet lehet menteni. Nem beszélve a mesterséges intelligenciáról, ami 83 százalékos valószínűséggel és 23 százalékos szenzitivitással meg tudja mondani a beteg gyógyszerszedési szokásai alapján, hogy egy éven belül ki fog meghalni, mondta az Óbudai Egyetemen rendezett MedTech konferencián Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója.

Az egészségügyben is zajlik egy paradigmaváltás, és rajtunk múlik, hogy mire jutunk. Egy adatvezérelt motorra van szükség és arra, hogy ne egyenként hordjuk ki belőle az adatokat, hanem strukturáljuk azokat – hangsúlyozta Szócska Miklós. Az adattudós példaként említette, hogy kapacitáshiány van a patológusoknál, 60 év az átlagos életkoruk. Szócska Miklós szerint, ha nem automatizáljuk a patológusok tudását, akkor a műtét közbeni diagosztikai döntéstámogatáshoz nem lesz elegendő emberi erőforrás.

A döntéstámogató rendszer, nem az orvos helyett fog dolgozni, de felgyorsítja a munkát.

Új adat útvonalakat próbálnak kialakítani például, ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint egy idősebb beteg, ha nem kapta meg a pneumococcus elleni (tüdőgyulladást okozó vírus) védőoltást, akkor a rendszer figyelmeztetni tudja a háziorvost, hogy oltsa be a betegét. Vagy ha valaki, nem ment el a vastagbélrák szűrésre, akkor is jelezi a rendszer a háziorvosoknak.

Kapcsolódó

Jó hírként jelentette be, hogy már a mesterséges intelligencia segítségével megoldották, hogy a korábban pdf formátumban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) feltöltött egészségügyi adatok már kereshetővé váltak.

Ha sokáig széthordjuk az egészségügyi adatokat, akkor abból baj lesz. Korábban is beszélt már arról az adattudós, hogy Magyarország digitális adatkincsekben gazdag, és ezekre az egészségügyi adatokra a technológiában gazdag államok hamarosan megpróbálnak rárabolni.  A konferencián ismét hangsúlyozta: a nagyok kezében még nincs elég algoritmus, nincsenek tőlünk olyan messze, hogy mi, akik egy adatgazdag egészségüggyel rendelkezünk, ne tudjuk utolérni őket, beszállni a versenybe, hogy ne adatrabszolgák legyünk.

Elkészült az új iparstratégia

A tavalyi évet azzal töltöttük, hogy megalkottuk Magyarország 2030-ig érvényes átfogó iparstratégiáját, aminek a kormányzati egyeztetése még zajlik, mondta Nagy Ádám,  a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára. 

Kiemelte: hogy 1243 vállalat véleményét kérdezték meg, és a cégek 789 szakmai javaslatot juttattak el hozzájuk. Iparági szereplőkkel, szakmai szervezetekkel készítettek interjúkat, a problémákat és a javaslatokat értékelték.

A stratégia kiemelt célja a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység támogatása és a magyar bajnokok kinevelése.

Négy stabil pillért is meghatároztak, a patriotizmust, a technológiát, a fenntarthatóságot és az ellátásbiztonságot. Emellett általános alapelv az ikertranszformáció, azaz a zöld átállás és a digitalizáció támogatása.

Az iparstratégia kiemelt iparágai:

  • a járműipar;
  • az élelmiszeripar;
  • az egészségipar;
  • az alapanyagipar;
  • az információs és kommunikációs technológia;
  • és a kreatív ipar.

Az egészségiparral kapcsolatban elmondta, az orvostechnológia és a gyógyszeripar képzik ennek a bázisát. A cél az, hogy biztosítsák a magyar vállalatok versenyképességét és ez hatással legyen az Európai Unió (EU) versenyképességére is. A magyar gazdaságnak van stabilitása, és a magyar iparnak van feldolgozóipari háttere. Az előbb említett intézkedésekre azért van szükség, hogy az egészségipar továbbra is a kiemelt ágazatok között maradjon. A legfontosabb az ellátásbiztonság, valamint az egészségipar rendelkezik az egyik legnagyobb potenciállal a digitalizációban.

Attitűdbeli változásra van szükség az egészségügyben, erről Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium egészségügyi fejlesztéspolitikai főosztályának főosztályvezetője beszélt.

Adatok nélkül olyan ember vagy, akinek csupán véleménye van, az adatvezérelt egészségügy pontosabb diagnózist biztosít

– sorolta a szakember.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017-ben indult el Magyarországon, aminek a célja az volt, hogy a köz- és magán egészségügyi szolgáltatókat összekösse, valamint a patikákat is bekapcsolja a felhőbe, emellett a betegadatok az alapellátás mellett a járó- és fekvőbetegellátásban is elérhetők legyenek. Hangsúlyozta, egy pácienstől élete során akár 1100 terabyte egészségügyi adat is származhat, amit rendszerezni kell. Ma a legtöbb egészségügyi adat az alapellátásban és a kórházakban keletkezik. Beutalókból az EESZT-ben már 24 millió került fel, e-receptből pedig 1,3 milliárdot váltottak ki. 

A cél az, hogy 2030-ra Magyarországon már mindenkinek hozzá kell férnie digitálisan az egészségügyi adataihoz.

Az EESZT-ben eddig a pulzoximéter, a vércukor és a vérnyomás adatokat lehetett elérni, az idei évben pedig az EKG adatok is elérhetők lesznek, mondta Kádár Mónika.

Kiemelte: hogy létre fognak hozni egy EESZT adatközpontot is. Az elsődleges cél az adatok felhasználása, aminek segítségével támogatják a gyógyítást. A másodlagos adatfelhasználás során pedig adatelemzéseket végeznek, ami alapján népegészségügyi szűrővizsgálatok kidolgozására is lehetőség lesz. Preventív szűrési és döntéstámogató alkalmazásokat szeretnének megvalósítani például a mammográfiai ellátásoknál és az EKG-vizsgálatok területén.