Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász az Economx megkeresésére elmondta: a joggyakorlat ráadásul nem egységes, van vármegye, ahol közigazgatási hatósági eljárásban (ügyféli joggyakorlás biztosításával), illetve akad, ahol panaszeljárásban (ügyféli joggyakorlás kizárásával) kezelik azonos állatvédő szervezet bejelentéseit.

Vagyis, azonos bejelentő szervezet megítélése (és így ügyféli jogai sorsa) másképp alakul más-más vármegyékben. Ezt „viccesen” vármegye-váltó hatálynak hívják egymás között a szervezetek, de ha megnézzük a hátterét a jelenségnek, ez sajnos nem vicc, hanem a vonatkozó jogszabály tökéletes félreértelmezése.

„Megtették a megfelelő intézkedéseket”

Kajó Cecília úgy látja, hogy téves jogértelmezésen alapul az a joggyakorlat, hogy az állattartási témájú bejelentéseket elsősorban a járási hivatalok és a vármegyei kormányhivatalok kötelékében dolgozó hatósági állatorvosok panaszként (vagy közérdekű bejelentésként) kezelik.

Továbbá: a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) alapján kivizsgálják az ügyet, majd kétsoros sablonlevélben tájékoztatják a bejelentőt, hogy „megtették a megfelelő intézkedéseket”.

Ha a bejelentő konkrétan civil állatvédelmi szervezet, ezzel megfosztják ügyféli jogaitól, melyet számukra az állatvédelmi törvény biztosít, közte talán a legfontosabbtól: a jogorvoslati jogtól.

De az állatvédelmi hatósági eljárások átláthatósága is elvész. Így sérülhet az információszabadság joga akkor, amikor például ilyen módon az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti anonimizált döntés sem kérhető ki az eljárás lezárulásával a véglegessé válás után – hiszen nem született ilyen döntés az ügyben.

A hatósági állatorvosok az állatvédelmi tárgyú bejelentések kapcsán így értelmezik tökéletesen félre a törvény szándékát.

Ennek az a következménye, hogy az állattartási hibákat, hiányosságokat tartalmazó bejelentéseket panaszként kezelik, ahelyett, hogy hatósági ellenőrzést, vagy állatvédelmi hatósági eljárást folytatnának le.

A Panasztörvény valós funkciója ugyanis az, hogy első kapuként működjön egy szervezet életében és az ügyfelet jó helyre irányítsa. Tehát, nem konkrét ügyintézési forma, hanem minőségbiztosítási ügyfélszolgálati funkciója van – hangsúlyozta végezetül a szakjogász.

Állatvédelem és orvosi kísérletek

Az Economx többször is foglalkozott már azzal, hogy évtizedek óta óriási viták övezik az állatkísérleteket, az egyik oldal szerint teljesen feleslegesek, a másik oldal szerint szükségesek az emberek gyógyításához.

Állatkísérleteken alapuló arckrémek híján még nyilvánvalóan elboldogulunk a világban, de mi a helyzet a gyógyszerekkel, a gyógykezelésekkel, amelyek emberek életét könnyíthetik meg? Mi a fontosabb? Eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek kifejlesztése, már meglevő gyógyszerek korszerűbbé tétele bármi áron?

Az állatkísérletek ellenzői szerint túlnyomórészt a hadiipar és a kozmetikai ipar profitál a kísérletekből, a gyógyszeripar alig-alig. Álláspontot kialakítani viszont saját személyes élettörténet nélkül a legnehezebb: amint valakinek a családtagját, szeretetteit kell olyan gyógyszerrel, kezeléssel ellátni, amely állatok szenvedésén alapszik, a képlet rémisztően egyszerű lesz.

 

Macskajaj: egyre rosszabb a menhelyek helyzete, több állat marad árván

Romlott a menhelyek gazdasági helyzete és a korábbinál jóval kevesebb állatot fogadnak örökbe – közölte a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség (MÁTSZ). Bővebben --->