Az Economx úgy tudja, hogy az utóbbi években az ingatlanügyi hatóságok a nyilvántartási adatok felülvizsgálata során évente mintegy 50 ezer hagyatéki eljárást kezdeményeznek átlagosan néhány ezer forint értékű földhányadok tárgyában. Ám a hányadok bejegyzett tulajdonosai akár évtizedekkel ezelőtt meghaltak.

Ezekről az ingatlan-hányadokról az örökösök semmit nem tudnak, használni nem akarják őket, tulajdonjogukra nem tartanak igényt. Ellenkező esetben nem maradtak volna ezek az ingatlanok évtizedek óta halottak nevén.

Kapcsolódó

A gyakorlatban az örökösök felkutatása is rendkívül nehézkes, mert ha indult is az örökhagyók után korábban hagyatéki eljárás, az abban érdekelt felek is jellemzően már meghaltak.

A cél a nem ismert tulajdonú föld átadása

A módosítás célja, hogy a hagyatéki eljárásban az állam részére átadhatóak legyenek azok a kis értékű ingatlanok, amelyek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, és tulajdonosuk nem ismert.

A szabályozás előzménye az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. törvénycikk, melynek Eljárás örökös nemlétében című XII. fejezete rendezte azokat az eljárási szabályokat, amelyeket akkor kellett alkalmazni, ha az örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt meg, vagy örökösnek létezéséről senkinek nem volt tudomása.

Speciális szabályozás szükséges

Figyelemmel a felajánlásokkal kapcsolatos fenti problémára (költségviselés), a fellelt örökösök rendszerint visszautasítják ezeket az ingatlanokat, így végső soron az államhoz kerülnek – fogalmaznak a törvényjavaslat benyújtói, Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence, igazságügyi miniszter.

Csakhogy addig több tucat örököst, kiskorúak esetén gyámhatóságot (szintén állami költség) kell bevonni az eljárásba, levéltáraknak, bíróságoknak, anyakönyvvezetőknek, járási hivataloknak kell adatot szolgáltatniuk, így az eljárások időtartam, készkiadásai, és az állami szerveket is terhelő munkaerő-költsége sokszorosan meghaladják a hagyaték értékét.

A közjegyzők előtt lévő ügyek 30 százaléka ilyen

Jelenleg a közjegyzők előtt folyamatban lévő ügyek mintegy 30 százaléka ilyen ügy, ami jelentősen lassítja a többi (érdemi) hagyatéki ügy intézését, mind a közjegyzők előtt, mind a leltárelőadóknál. Éppen ezért ezeket az ügyeket speciális szabályozással indokolt kezelni.

Ennek alapján abban az esetben, ha a jogalkotó által meghatározott csekély forgalmi értékű és területnagyságú ingatlannak (a tulajdoni illetőségnek) az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény útján kísérli meg felkutatni az örökösöket.

A közjegyző a hirdetményben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat (tulajdoni illetőségeket) és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy igényét írásban jelentse be.

A közjegyző az államnak adja át a hagyatékot

Ha az igény bejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, akkor ő hagyatékot az államnak adja át. Ez ellen a végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet.

Az államot ebben az esetben az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az igény bejelentési határidő alatt be nem jelentett igényeket az állammal szemben az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.

A törvényjavaslat jelentősége, hogy összhangban van a Polgári törvénykönyvben foglalt, a földek tekintetében az állam szükségképpeni örökösi státuszával és rendezi ezen kis értékű ingatlanok jogi helyzetét.