Újra módosult a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rehabilitációs minősítés szabályzata. Ez további bizonytalanságot és jogi kihívást jelenthet a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásból élő, körülbelül 254 ezer embernek
- véli Bernáthné Székely Julianna rehabilitációs szakértő.
A Népszavának elmondta:
az a baj, hogy míg korábban a jogszabályhoz kapcsolódó mellékletek részletesen tartalmazták azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján a hatóságok minősítették a betegeket, május 1-től ezt drasztikusan szűkítették, a három mellékletből egy maradt.
Pedig ez alapján dől el, hogy egy megváltozott munkaképességű felnőttet
- rehabilitálhatónak, azaz az egészségi és környezeti állapota alapján kisebb-nagyobb mértékben foglalkoztathatónak,
- esetleg rokkantnak, munkavégzésre alkalmatlannak minősít a szakértői bizottság.
A besorolás nem mindegy, hiszen ezzel hoznak ítéletet arról, hogy
- a beteg rokkantsági ellátásra lesz jogosult, ami akár 206 ezer forint is lehet, és nem kell dolgoznia,
- vagy a legfeljebb 69 ezer forintos rehabilitációs ellátást kaphatja meg, és munkát kell vállalnia.
A besorolás egy bonyolult pontrendszer alapján történik, és a szakértő szerint 12 - többek között az érzelmi, családi és közösségi kapcsolatokat érintő - vizsgálatnál nem egyértelmű, hogyan kellene értékelni. Márpedig ezeken a vizsgálatokon annyi pontról döntenek, amennyi erősen befolyásolja a végeredményt, ami alapján például arról határoznak: elvehető, csökkenthető az illető rokkantsági ellátása vagy továbbra is jogosult marad arra.
Bernáthné Székely Julianna szerint
a világos és követhető szabályok hiányában nehezebb lesz megérteni és vitatni a bizottság döntését, de a jogorvoslati eljárás is bonyolultabb lesz, az érintetteknek nem lesz egyértelmű, hogy milyen alapon hozta meg a döntést hivatal, az esetleges hibák vagy hiányosságok indoklása, feltárása és orvoslása is lehetetlenné válik.
Hozzátette: a jogszabály-módosítás tervezetének indoklásban az szerepelt, hogy egyszerűsíteni szeretné a kormány a szabályokat. Ám szerinte ezt úgy tette,
hogy követhetetlen és ellenőrizhetetlen lett az értékelés, pedig egyeztetéssel, a szakma bevonásával a visszajelzések figyelembevételével mindezt el lehetett volna kerülni.
A Belügyminisztérium a lap megkeresésére az válaszolta: racionalizálás történt, „az összevont értékelési rendszer korábbi szempontjai nem, kizárólag az átfedések szűntek meg.”