Bár a népkonyhákról sokszor a nagy gazdasági világválság (2029-32), a két világháború közti magyarországi népkonyhák ugorhatnak be, a szociális ételosztás jelenleg is a valóság.
A központi adatok (KSH, Szociális Ágazat Nyilvántartás, Igénybevevő Nyilvántartás - KENYSZI Rendszer) alapján mintegy száz szolgáltató, szervezet, önkormányzat működtet népkonyhát, ám a konyhák végső száma ennél magasabb, mert akad szolgáltató, amely több helyen is oszt ételt. A szolgáltatók jelentős része egyházi szervezet.
Az Economx megkeresésére a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége sajtóreferense elmondta: a koronavírus járvány egyértelmű növekedést hozott az adagszámokban. Fodor Kata szerint sok ember egyik napról a másikra veszítette el munkáját és megélhetését, mások a betegség utáni tartós lábadozás miatt voltak képtelenek munkába állni.
A háborúk is láthatóan is kihatnak vendégeik életére, hiszen a hazai áremelkedés ezek számlájára is írható. A tapasztalatuk ugyanakkor az, hogy nem kell közvetlen járvány-, vagy háborús fenyegetettség, az emberek életében mindig van valamilyen egyéni krízis is, amit a külső körülmények csak fokoznak.
Akár egy betegség, egy baleset, egészségügyi kiadások, magánéleti válság, vagy éppen a gyerekek beiskolázása. Egyeseknek a téli fűtés is megterhelő, a nyugdíjazáskor pedig sokakat meglep annak végső összege.
Normatív alapon működnek a szolgáltatók
Mivel a népkonyhai ellátók - legyenek akár egyházi intézmények, akár civil szervezetek - állami közfeladatot vállalnak át, ezért e szolgáltatók normatív alapon működnek.
Az állam által támogatott népkonyhák ezért egy állami adatbázisban, a már említett, úgynevezett Igénybevevői Nyilvántartásban vannak összesítve, oda napi szinten kötelező adatszolgáltatással tartoznak az ellátottak adatairól, létszámáról, a szolgáltatások helyszíne szerint.
Ügyintézéshez is kérhető a segítség
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs referense az Economx megkeresésére közölte: három városban működtetnek népkonyhát, Miskolcon, Kecskeméten és Veszprémben. Mindegyik állandó jelleggel és hosszú évek óta üzemel. Miskolcon minden munkanap 135, Kecskeméten minden nap (ünnepnapokon is) 100, Veszprémben pedig hétköznap 110, hétvégén 60 adag ételt osztanak ki rászoruló embereknek.
Lakosságszáma alapján mindhárom városnak kötelező a népkonyha-szolgáltatás, erre feladat-ellátási szerződést kötött az adott város önkormányzata a Máltai Szeretetszolgálattal – húzta alá Parák Eszter.
A Máltai Szeretetszolgálat népkonyhái a szociális munka színterei is, jó lehetőség a kapcsolatfelvételre, a bizalomépítésre. A rászoruló emberek az étel mellett segítséget kérhetnek ügyeik intézésében, lelki támogatást kaphatnak, adományért fordulhatnak az önkéntesekhez, munkatársakhoz.
Napi 3000 adag étel
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége naponta, országosan már több mint 3000 adag ételt oszt ki, így évente több mint félmillió tál meleg ebéddel, több száz tonna főként élelmiszermentésből, vagy adományokból származó tartós élelmiszerrel és más friss élelmiszerrel (zöldség, gyümölcs, pékáru, stb.) állnak a vendégeik rendelkezésére. (Magyarországon ők az egyetlen vegetáriánus ételosztó szervezet.)
A fővárosban 5 nagy ételosztó helyszín működik, ezek közül 4 önkormányzati együttműködés keretében funkcionáló ételosztó pont, melyek működtetésében a helyi családsegítő szolgálatokkal is együttműködnek. Ezeken kívül Somogy megyében 3 települést szolgálnak ki, az egri konyhán 700 adag ételt készítenek és terítenek a környékbelieknek. Debrecenben vasárnaponként tartanak ételosztást a helyi önkénteseik.
Igény még többre is lenne, főként vidéken, ma már egy átalgos keresetű polgári családot is megviselnek az albérlet- és élelmiszerárak, a társadalom szegényebb rétegeibe tartozók pedig napról napra élnek.
Valamint változó számban, de kb. 12-13 (néha több) helyszínre szállítanak ebédet hétfőtől szombatig a fővárosban található hajléktalanellátó intézményekbe (napi 1400 adag), a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei egységeibe és más menhelyekre.
A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány az Economx megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a szervezetnek csak Kárpátalján van Népkonyhája.
Ami luxuscikk lett
Fodor Kata szerint a tapasztalatok szerint sok az olyan család, ahol több gyermek él, csak az egyik szülő dolgozik, vagy a szülő egyedül neveli a gyermekét, és albérletben, szállón, átmeneti otthonban élnek, számukra problémát jelent megvásárolni még az alapélelmiszereket is. Ez az egyedül élő nyugdíjasokat is sújtja.
Az olyan termékek, mint a kenyér, a cukor vagy az olaj, hirtelen luxuscikké váltak. Jelenleg is mindennaposak a különféle segélykérő telefonhívások és emailek, ahol például kifejezetten a tartós élelmiszercsomag osztásról érdeklődnek a rászorulók.
Korábban ilyen akciót az év során 4 alkalommal szerveztek, és alkalmanként 1500 db gazdag élelmiszercsomagot osztottak szét. Mára igyekeznek egyszerre kisebb, akár kerületi étel- és csomagosztásokat szervezni a mindennapos meleg ebédosztás mellett,