Két évvel ezelőtti árakon számolva mintegy 8500 milliárd forint nettó, az amortizációt meghaladó beruházásra volna szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy elérje a nyugat-európai termelékenységi szintet - összegezhető az Ecostat elemzői által is durva becslésnek nevezett prognózis. A kutatóintézet becslése azon alapul, hogy a nemzetközi viszonylatban is megfelelő termelékenységi szinten működő, külföldi tulajdonú vállalatok eszközfelszereltsége - egy főre jutó eszközértéke - 5,7 millió forinttal haladja meg a hazai vállalatok hasonló mutatóját. A termelékenység viszonylagos növekedése egyrészről nem csak a beruházások bővüléséből fakadhat, másrészről pedig egységnyivel magasabb eszközfelszereltség bizonyos szint felett nem feltétlenül jelent egységnyivel magasabb kibocsátást is. Nem szabad elfeledkezni a forint felértékelődéséből adódó termelékenységnövekedésről sem - finomított a képen Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője, aki szerint mindemellett az előbbi modell viszonylag jól közelíti a felzárkózás beruházásigényét. Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. szakértője úgy véli, hogy a termelékenységet kizárólag az eszközellátottság függvényeként vizsgálni olyan egyszerűsítést takar, ami megkérdőjelezheti az így nyert következtetések érvényességét. Ma a külföldi tulajdonú magyarországi vállalatok átlagos termelékenysége 2,6-szeresen haladja meg a magyar tulajdonban levő vállalatokét. A magasabb termelékenység a bérszínvonalban is tükröződik, a külföldi tulajdonban levő vállalatok ugyanis átlagosan csaknem a hazai vállalkozások béreinek dupláját fizetik. K. P. P.