A szárazföldi hadművelet tekintetében ugyanis Izraelnek nincs választása. A szombat.org idézte Avi Issacharoff közel-keleti elemző a The Times of Israel című izraeli napilapnak adott nyilatkozatát, miszerint „ez 9/11 az ország számára és ha ezt nem követi nagyobb izraeli szárazföldi hadművelet, akkor ez a kormány végét jelenti.”

A Global Firepower jelenleg a világ 18. legerősebb hadseregeként tartja számon az izraelit, ám ez a lista kicsit csalóka, mert a technológiai fejlettség tekintetében az ország hadserege és hadiipara jóval előrébb vehető.

Az elérhető legfrissebb adatok szerint a katonai költségvetés évi mintegy 9 milliárd dollár, a Statista adatai szerint 2022-ben ez a GDP 4,5 százaléka volt. A teljes személyi állomány 170 ezer fő, a tartalék 50 ezer fő, és szükség esetén a mozgósítható lakosság száma meghaladja az egymillió főt.

A nukleáris haderő

Ebben a tekintetben nagyon kevés a pontos információ, a Bulletin of Atomic Scientist szaklap az amerikai hírszerzésre hagyatkozva évekkel ezelőtt mintegy nyolcvan atomtöltetről beszélt.

Szintén az amerikai hírszerzésre hivatkozva arról írtak, hogy a zsidó állam 1967-ben kezdte meg nukleáris robbanótöltetek előállítását, de ismeretlen okokból 2004-ben abbahagyta a készletek felhalmozását.

A jelentés szerint ezen időszakban összesen 115-190 robbanótöltethez elegendő hasadóanyag került a raktárakba. Ennyi tudható, és nyilván ez a rettenetes és hátborzongató lehetőség nem kerül szóba.

A hadiipar

Több mint 150 izraeli hadiipari vállalat működik, a legnagyobbak közülük a Rafael (rakéták, radarok), az Israel Military Industries (IMI – kézifegyverek, lőszerek) és az Israel Aerospace Industries (IAI – repülőgépek, drónok, rakéták, haditengerészeti rendszerek).

Idén júniusban az Economx beszámolt arról, hogy Izrael 2022-ben 12,5 milliárd dollárért (csaknem 4300 milliárd forintért) exportált fegyvereket. Az ukrajnai háború miatt az európai országokban ugrásszerűen megnőtt az izraeli fegyverek iránti kereslet, de a növekedéshez hozzájárultak az Ábrahám-egyezmény révén az Izraellel való kapcsolatokat normalizáló arab államok is. Az eladott fegyverek negyede drón volt.

A külföldi hadseregekkel kötött szerződések mintegy negyede felderítő és támadó drónokról született, melyek iránt akkora a kereslet, hogy az izraeli védelmi tárca szerint még több üzlet születhetett volna, ha lennének további gyártó kapacitások.

A fegyverüzletek mintegy 30 százalékát ázsiai és csendes-óceáni országokkal, köztük Indiával és Szingapúrral kötötték, 29 százalékát európai országokkal, 24 százalékát arab országokkal, 11 százalékát az Egyesült Államokkal és Kanadával, három százalékát Afrikával, és további három százalékát Dél-Amerikával.

Harckocsik, páncélosok, lövegek, tengeralattjárók

Somkuti Bálint, biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész a mandiner.hu-n megjelent cikkében arról írt, hogy 480 aktív Merkava III/IV harckocsi mellett 790 van tartalékban 370 Merkava II-es mellett. Az öregedő M113-as csapatszállítók cseréje megkezdődött, de még mindig 500 darab áll szolgálatban és 5 ezer (!) van tartalékban.

Érdekesség a zsákmányolt T-54/55-ösökbők átalakított Achzarit nehéz lövészpáncélos (215 darab) és utódja, a Merkava torony nélküli változata, a Namer (120 db.), amelyek páratlan védelmet kínálnak a mozgásban lévő gépesített gyalogságnak. A több ezer, részben hazai gyártású kerekes szállító járművet 600 amerikai M109 páncélozott önjáró löveg és 48 MLRS rakéta sorozatvető egészíti ki.

Izraelnek jelenleg öt, német építésű Dolphin osztályú tengeralattjárója van.

A Merkava („harci szekér”) az Izraeli Védelmi Erők általánosan rendszeresített nehézharckocsi-típusa. 1980 elejétől szolgál, négy fő típusváltozata van.

A légierő

A tudas.hu szerint több mint ötszáz többcélú vadászbombázóval, többségük (több mint 300) a sajátos izraeli szükségletekhez alakított F-16-os, vagy annak változatai. Mintegy 80 Eagle-vel, F-15E Strike Eagle-vel, többtucatnyi F-35 Lightning II.-vel rendelkeznek, amelyeket mintegy tucatnyi légi utántöltő gép támogat.

Több mint 150 helikopterük van, a flotta gerincét az AH-64-es Apache  és az AH-1 Cobra csapásmérő forgószárnyú gépek adják. Izrael az irányított robotrepülőgépek (drónok) tervezésében, építésében az amerikaiakkal osztozik a világelsőségben. Mintegy féltucatnyi különféle drónt tartanak hadrendben.

Az izraeli hadsereg ütőképességét fokozza az egyedülálló, világviszonylatban az egyik legfejlettebb védelmi ipara, amely gyakorlatilag valamennyi korszerű fegyverfajtát gyártja, beleértve a katonai rendeltetésű űreszközöket, elektronikus hadviselési berendezéseket, középhatótávolságú ballisztikus rakétákat, valamint kíberhadviselési eszközöket.