Az elmúlt egy évben az új ügyeleti rendszert felkereső több mint félmillió ember 95 százalékának nem vagy minimális ellátandó egészségügyi problémája volt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csató Gábor. Úgy fogalmazott a magyar egészségügyi ellátórendszer elmúlt évtizedének a legnagyobb átalakítását hajtották végre egy év alatt, Budapest kivételével a teljes országot egységesen az Országos Mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletben látják el a háziorvosi rendelési időn kívül.

Csató Gábor szerint az egyik legnagyobb lépés az volt, hogy bevezették az egységes, 1830-as hívószámot, és alapvetően a háziorvosokra alapozták az új rendszert, mert ők ismerik a betegeiket, 500 ezer beteg adata azt mutatja, hogy az ellátások 95 százaléka háziorvosi kompetenciába tartozik. Példaként a gyógyszerfelíratást vagy a lázcsillapítást említette, az adatok szerint a betegek fél százalékának volt valós, komoly, ellátandó egészségügyi problémája.

Elsimult a konfliktus az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Orvosi Kamara között.

A háziorvosok alkalmazása miatt kialakult vita Csató Gábor szerint mostanra megoldódott, országosan ma már több mint 80 százaléka aláírta a szerződést az Országos Mentőszolgálattal. Úgy véli, az hétköznapokon kilencezer, a hétvégeken 11 ezer forintos órabér versenyképes, és nincsenek hétvégén sem leterhelve az orvosok.

Pest, illetve Fejér vármegye csatlakozott legutóbb, február 1-jén az új ügyeleti rendszerhez.

Csató Gábor szerint Pest megyében hadjárat indult ellenük, a központi számot az első napokban felesleges telefonhívásokkal terhelték, a másik támadási pont a gyermekügyeletek kérdése volt, és ebben a főigazgató szerint későn és nem jól kommunikáltak.

 

A gyerekeknek nincs alapellátási ügyelet Budapesten - erről beszélt részletesebben Csató Gábor az Indexnek. Szerinte ehhez olyan törvénymódosításra lenne szükség, amely megadja feladatként az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) a fővárosi ügyelet megszervezését. Itt olvashat erről többet >>>

 

Folyamatosan folyik országszerte a betegelégedettségi mérés, és az ötös skálán négyesnél többre értékelik az ügyeleti munkát, ami a főigazgató szerint kifejezetten jónak mondható még nemzetközi összevetésben is.

 

Az új ügyeleti rendszer már csak a fővárosban nem indult el.

 

Csató Gábor szerint Budapest azért különleges hely, mert míg a megyékben egy centrumkórház van sürgősségi ellátással, addig a fővárosban sokkal több a sürgősségi ellátóhely, és a háziorvosok nagy része is este nyolcig elérhető az alapellátásban. Emiatt a tervek szerint Budapesten csak este nyolc óra után kezdődne az ügyeleti idő, viszont több szakorvossal.

Ahol sürgősségi osztály működik, odatelepítjük fizikailag is az ügyeleti telephelyet, és ott az a betegek elégedettségét szolgálja – mondta Csató Gábor, és jelezte, ettől nem nő a sürgősségi osztályok terheltsége, sőt a tapasztalatok szerint a betegek triázsolása után még csökken is. 

A rendszer működtetési költsége nem kerül többe, mint amennyit eddig az ügyeleti ellátásra költött az állam a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül, csak most az összeget közvetlenül az Országos Mentőszolgálat kapja meg, amelynek a költségvetése már százmilliárd forint fölé emelkedett, a munkatársak száma pedig 8500-ról 15000 fölé nőtt.