Rohamosan fejlődnek a mesterséges intelligencián (AI) alapuló eszközök, ezáltal fokozatosan erősödik a felsőoktatásra gyakorolt hatásuk is, ezért egyre fontosabb, hogy a mesterséges intelligencia felsőoktatásban betöltött szerepe definiálva legyen – írta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) lapunknak is eljuttatott levelében.

Az érdekvédők meggyőződése, hogy ebben a legcélravezetőbb megközelítés, ha a mesterséges intelligenciára eszközként tekintenek, amit  be lehet építeni az oktatási és tanulási folyamatokba.

Azonban, ahogy minden eszközre, úgy a mesterséges intelligenciára is igaz az, hogy a felhasználón múlik, hogy pozitív vagy negatív hatást fejt ki. Ezért a HÖOK szükségesnek tartja, hogy a mesterséges intelligencián alapuló eszközök felsőoktatásban történő felhasználásának egyértelmű szabályai legyenek, amelyek támogató környezetet teremtenek az ilyen eszközök felelős felhasználásához.

Javaslataik a következők: 

  • a szakdolgozatokra vonatkozóan legyenek egyértelműen tisztázva a mesterséges intelligencia segítségével készített részek hivatkozásának szabályai az intézményi Tanulmányi- és vizsgaszabályzatokban;
  • valamennyi kötelező tantárgy első előadásán legyen bemutatva, hogy az adott tárgyra vonatkozóan melyek a mesterséges intelligencia használatának javasolt határai;
  • az intézmények indítsanak bevezető kurzust, melynek keretein belül megtanítják az adott tudományterület AI lehetőségeinek effektív és etikus használatát;
  • a felsőoktatási intézmények valamennyi tevékenységük (oktatás, kutatás, ügyvitel, stb.) kerüljék a mesterséges intelligencia tiltását;
  • a felsőoktatási intézmények törekedjenek azon számonkérési formák előtérbe helyezésére, amelyek készségeket és a tudományterület megértését helyezik előnybe a lexikális tudással szemben;
  • az ESG irányelveinek megfelelően legyenek a hallgatók számára egyértelműek a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályok az intézményi Tanulmányi- és vizsgaszabályzatokban, amelyeket kizárólag felmenő rendszerben lehet módosítani;
  • az alábbi intézményi szabályzatok kerüljenek felülvizsgálatra a mesterséges intelligencia használatát illetően: Térítési- és juttatási szabályzat, Tanulmányi- és vizsgaszabályzat, Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata, Etikai és Fegyelmi szabályzat, Adatkezelési szabályzat;
  • az oktatói munka hallgatói véleményezése térjen ki a mesterséges intelligencia oktatásba való beépítésének hatékonyságára;
  • a felsőoktatási intézmények biztosítsanak hozzáférést a képzés során használatos mesterséges intelligencia eszközökhöz;
  • a felsőoktatási intézmény szervezzen továbbképzést az oktatók számára a mesterséges intelligencia oktatásban való felhasználását illetően.

Ha kell, bele kell nyúlni a vizsgaszabályokba is

A HÖOK szerint a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának teljeskörű tiltása kontraproduktív lenne, mivel a munkaerőpiacra is erőteljes hatást gyakorol a mesterséges intelligencia fejlődése, ezért a munkáltatók oldaláról hamarosan elvárás lehet az ilyen eszközök ismerete.

Azt javasolják, hogy ha átfogó szabályozás születik ezen a területen, akkor azt az oktatási és tanulási folyamatok minél több fázisába építsék be.

A mesterséges intelligencia képzések tartalmába való beépítése teremthet olyan helyzeteket, amelyekre egyes intézményi szabályzatok pillanatnyilag nem terjednek ki.

Ezért fontos, hogy a felsőoktatási intézmények számára legyen kötelező frissíteni a releváns szabályzatokat, különös tekintettel a tanulmányi- és vizsgaszabályzatokra.

Javasolják, hogy az oktatók legyenek kötelesek a kurzusaik követelményeinél egyértelműen közölni, hogy milyen módon lehet felhasználni a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, illetve hogy adott év további részében ne változtathassanak. A HÖOK kiemelten fontosnak tartja, hogy egységes szabályozás vonatkozzon arra, hogy mely esetekben minősülhet plágiumnak a mesterséges intelligencia segítségével alkotott szöveg.