A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általánosságban mondja ki, hogy a felek kötelezettségük teljesítéséhez, vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését igénybe vehetik – fejtette ki az Economx megkeresésére dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, az erthetojog.hu szakértője.

A közreműködő igénybevételének lehetősége akár ki is zárható egy szerződésben, ha az valóban a szerződő felek érdekeit szolgálná. Ám ilyen esetben számítani kell arra, hogy emiatt esetleg a teljesítés nem történik meg a kívánt minőségben, határidőben.

Minden esetben érdemes előre eldönteni, hogy a váratlan helyzetekben miképp lenne jó eljárni.

Esküvői torta, menyasszonyi ruha, művészi falfestés

Milyen szerződéses élethelyzetekre is gondoljunk pontosan? Például, ha egy művészi falfestést rendel valaki, akkor ragaszkodhat az általa választott falfestőhöz.

Az esküvői torta elkészítésénél ragaszkodhat a díjnyertes cukrász személyéhez, vagy a menyasszonyi ruha esetében a rendkívül sikeres és felkapott varróhoz, szabászhoz.

Az élet időnként közbeszólhat, így előfordulhat, hogy a vállalkozó például betegség miatt nem tud teljesíteni.

Kocsis Ildikó kiemelte: ami ilyen esetben lényeges, a teljesítés ennek ellenére a szerződés szerint történjen meg. Lényeges továbbá, hogy a szerződésben egyértelmű legyen, mikor, kinek és mit kell teljesítenie.

Az eltűnt alvállalkozó

Ha a kötelezett a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése, vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges.

Míg a 2014-től hatályba lépett új Ptk. általános jelleggel, minden szerződéstípusra mondja ki, hogy a felek a jogviszonyuk fennállása során igénybe vehetnek közreműködőt, a régi Ptk. az egyes szerződéseknél külön-külön rendelkezett a közreműködő – így vállalkozási szerződés esetén az alvállalkozó – igénybevételének lehetőségéről és annak feltételeiről.

A régi Ptk. 391. § (2) bekezdése mondta ki, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

Az új Ptk. a 6:129. § (1) bekezdése pedig általánosságban úgy rendelkezik, hogy a felek kötelezettségük teljesítéséhez, vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe.

Vagyis, az emberek általában nem is tudják, hogy az alvállalkozó, mint jogi kategória, tulajdonképpen nem létezik, helyét a közreműködő vette át. Bár a változás tűnhet úgy is, hogy csupán más nevet adtak a korábbi alvállalkozónak, ez valójában nem így van.

Ami a vállalkozók számára lényeges, hogy ne ijedjenek meg attól, ha az új Ptk.-ban nem találkoznak az alvállalkozó kifejezéssel, ebből semmiképpen se vonják le azt a következtetést, hogy nincs lehetőség „alvállalkozó” igénybevételére.

Hány közreműködőt vehetünk igénybe?

A Ptk. nem tartalmaz korlátozást a tekintetben, hogy lehet-e konkrét személyt, illetve hány személyt lehet közreműködőként megnevezni. Miként korábban szó volt róla, nem kizárt az sem, hogy a közreműködő személyét is meghatározzák a szerződésben (cukrász, falfestő, ruhakészítő).

Előre ki lehet kötni, hogy ki lehet közreműködő, vagyis ki helyettesítheti a vállalkozót, és akár azt is megszabható, hogy milyen esetben kerülhet sor a helyettesítésre, vagy mikor zárják azt ki.

Természetesen figyelni kell arra, hogy a szerződés ne ütközzön más jogszabályi előírásokba sem. Kocsis Ildikó szerint ezért a szerződés megkötése előtt kérjük szakember segítségét, hiszen mint az élet oly sok területén, itt is fontos a megelőzés. Utólag ugyanis már sokkal nehezebb helyzetbe kerülhetünk, ha nem megfelelő szerződést kötöttünk.

Az a bizonyos menyasszonyi ruha

Ha például a menyasszonyi ruhát csak az általunk választott varrónő készítheti el, és kizárnánk a közreműködő igénybevételének lehetőségét, akkor előfordulhat, hogy a nagy napon nem lesz mit viselnie a menyasszonynak. Nyilván, arról később akár hosszas jogvitát is lehet folytatni, hogy ki és milyen mértékben köteles viselni ennek következményeit, ez azonban nem változtat majd azon, hogy a menyasszonyunk az esküvőjén szeretett volna tündökölni a ruhájában.

Kép: Getty Images / John Stillwell

Éppen ezért, ilyen esetben lehet, hogy a közreműködő kizárásával pont az ellenkezőjét érnénk el. Persze ez így ebben a formában remélhetőleg nem valósulna meg, hiszen ha a szerződésben a közreműködő igénybevételét kizárnák a felek, az valójában azt jelentené, hogy a vállalkozó személyesen köteles a teljesítésre.

Ekkor azonban ott van a Ptk. azon szabálya, hogy ha a felek megállapodása alapján a kötelezett, vagyis a varrónő személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében ez szükséges.

Vagyis, ha a varrónő lebetegedne, és emiatt nem tudná a menyasszonyi ruhát időben elkészíteni, bizony elvárható lenne tőle, hogy valamilyen módon mégis gondoskodjon annak időben történő elkészítéséről, hogy így a megrendelőt megóvja a károsodástól.

Természetesen ekkor is elvárt, hogy a teljesítés a megfelelő minőségben történjen. Amennyiben azonban ez csorbát szenvedne, akkor a hibás teljesítés miatt a megrendelő akár kártérítést is követelhetne varrónőtől.

Csak óvatosan a letölthető szerződésmintákkal

Már az elején érdemes egy valóban a felek akaratát és a megegyezésüket magában foglaló szerződésről gondoskodni – a letölthető minták, általában csak mankóként tehetnek szolgálatot, azt semmiképpen se várjuk tőlük, hogy az adott helyzetre szólnak. Egy valóban jól elkészített szerződés a nem várt helyzetekre is tartalmaz rendelkezéseket.

Kötbér, hibás teljesítés, kárfelelősség

Például, a hibás teljesítés esetére megfelelően kikötött kötbér bár önmagában nem biztos, hogy megelőzi a hibás teljesítést, az biztos, hogy a későbbi jogvita során már nagy jelentőséggel bír. Egyáltalán nem lényegtelen ugyanis, hogy ilyen helyzetben honnan indulunk, mit követelhetünk, kinek és mit kell a vita során bizonyítani.

Fontos tudnunk azt is, hogy aki kötelezettsége teljesítéséhez más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

A hibás teljesítés esetén tehát a megrendelő továbbra is a vállalkozónál „reklamálhat”, hiszen közreműködő ide vagy oda, a megrendelő továbbra is azzal áll szerződéses viszonyban, akivel a szerződést megkötötte.

Az már más kérdés, hogy a vállalkozó a közreműködővel szemben milyen igényt tud majd érvényesíteni – hangsúlyozta végezetül a szakember.