Egyetemisták is készülnek a magyar uniós soros elnökségre, ezért kutatókkal együtt keresték a válaszokat az Európa előtt álló kérdésekre. A House of European Affairs and Diplomacy (HEAD) diákszervezet és Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által közösen szervezett konferencián a Pécsi Tudományegyetemen az európai demográfiai változásokkal és a migrációs kihívásokkal foglalkoztak.
Válság van!
Melegh Attila, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa az előadásában kiemelte, Európa kifejezetten bonyolult helyzetben van, hiszen a gazdasági súlyából az elmúlt évtizedekben folyamatosan veszít a kontinens, de ezzel együtt a migrációs súlya nem változik. Melegh Attila arra a különösen érdekes tendenciára mutatott rá, hogy a globális egyenlőtlenségek csökkenek, és a migrációt kiváltó okok egy része mérséklődik, viszont ezzel párhuzamosan a globális migráció tovább növekszik. Ezentúl a jelenlegi geopolitikai rend átalakulása, az újrablokkosodás miatt sokasodó konfliktusok csak növelni fogják globális szinten a kényszermigrációt, ezért kijelenthető, hogy továbbra is válság van – zárta az előadását a kutató.
2070-re milliókkal csökkenhet Magyarország lakossága
Az első panelbeszélgetésben Pári András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) kutatási vezetője felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány családtámogatásainak köszönhetően 2021-ben megközelítette az 1,6-ot Magyarországon a termékenységi arányszám és a Covid-világjárvány utóhatásainak következményében sem esett másfél alá, ami figyelemreméltó eredmény. Az Európai Unió tagállamaiban 2022-ben a hatodik legmagasabb termékenységgel rendelkezett Magyarország, míg 2011-ben sereghajtók voltunk. A következő években fontos lenne, ha a mérőszám mutatója egyre közeledne a kettőhöz.
Tartós, hosszú távon kiszámítható családpolitikára van szükség egy országban ahhoz, hogy az esteleges negatív tendenciákat pozitívvá lehessen változtatni – ezt már Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási és Népesedési Statisztikai főosztályvezetője mondta. A szakértő ábrákkal mutatta be, hogy az előrejelzések szerint a következő 50 évben folyamatosan csökkenni fog az ország lakossága, azonban hozzátette, ilyen hosszú időtávon ez mindössze becslés, hiszen rengeteg ismeretlen tényező boríthatja fel a jelenlegi tendenciát. A két előadó kiemelte, a csökkenő vagy növekvő népességszám önmagában nem mutat meg sokat egy ország állapotáról, azonban a szakpolitikák kialakításánál a döntéshozóknak érdemes figyelembe venniük a statisztikákat.
Évtizedes kihívással néz szembe Európa
A munkaerőpiaci nehézségeket nem lehet migrációval megoldani – vélekedett Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. Hozzátette, az illegális bevándorlás hosszabb időtávon rendkívül éles munkapiaci helyzetet teremt, amit az Egyesült Államokban tapasztalható folyamatok tökéletesen megmutatnak. Ennek oka, hogy az USA-ban illegális foglalkoztatottaknak kevesebb bért fizetnek, kevésbé biztosítják számukra a munkavédelmi előírásokat, így ez társadalmi feszültségekhez vezet.
A magyar társadalom a legtöbb felmérés szerint, az ismeretlentől fél – hívta fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem professzora, Tarrósy István. A bizonytalan jövőtől való szorongás, félelem nem új keletű. Kifejtette, ha Magyarországon a bevándorlás társadalmi hatásait vizsgáljuk, akkor összetett folyamatokat tapasztalunk. A bevándorlás elutasítása általánossá vált a magyar társadalomban, azonban a legális és szabályozott keretek között zajló migráció egyre növekvő méreteket ölt, hiszen külföldi munkaerő, illetve tanulmányi célú migrációban érintett külföldiek érkeznek, amiről valójában nincs tudomása a magyar embereknek az országban. Ahhoz, hogy többet és jobban értsük a másikat, találkozásokra, interkulturális eszmecserékre van szükség – húzta alá Tarrósy István. Ebben a Pécsi Tudományegyetem igyekszik kezdeményező lenni és a Nemzetközi Évad programsorozatával is ezt az ügyet szolgálja.
Marsai Viktor egy másik kérdésre kifejtette, hogy az integrációs szempontból fontos különbség van az irreguláris és a reguláris migráció között, hiszen számít a bevándorlók képzettsége, tudása. Dániában érdekes modellel próbálkoznak, ahol rendkívül nagy erőforrásokat fektetnek abba, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos társadalmak. Az északi országban mindent megtesznek, hogy integrálják a bevándorlókat, azonban, ha évek után sem sikeres a folyamat, és a külföldiek nem vesznek részt ezekben a programokban, akkor kiutasítják őket az országból.