Mi történt? Az Európai Bíróság 2020. decemberében, immáron sokadik alkalommal elmarasztalta Magyarországot, amiért annak menekültügyi eljárása elletétes volt az európai uniós jogszabályokkal. Az eljárást még 2018-ban indították el.

Ez ekkor már a második elmarasztalás volt, mivel még abban az évben májusban amiatt is intést kapott hazánk, hogy a menedékkérőket börtönhöz hasonlító állapotok között tartotta fogva a tranzitzónákban – idézte fel akkor a Deutsche Welle.

Kapcsolódó

Csakhogy a megállapítások szerint nem csupán a tranzitzónák működtetésével, hanem magával a kitoloncolással az uniós jogot sértett Magyarország, mivel azokat a menedékkérőket, akik nem a tranzitzónán keresztül érkeztek, a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítéktól az EB megállapításai szerint megfosztották. Ezt Priit Pikamae akkori főtanácsnok állapította meg a HVG cikke szerint.

A magyar kormány ugyan az ítélet kihirdetése előtt megszűntette a tranzitzónákat, a kitoloncolással kapcsolatos jogszabályokat továbbra sem követte. Utóbbinál fogva az EB idén júniusban döntött úgy, hogy mivel továbbra sem változtatott Magyarország ezen a gyakorlaton, ezért 200 millió eurós pénzbírságra büntetni.

Hogy lett ez mégis ennél több bírság? Az ítéletről szóló közlemény egész konkrétan úgy fogalmaz, hogy Magyarországnak 200 millió euró átalányösszeget kell fizetnie, és ha ez bekövetkezik, akkor a késedelem minden egyes napjára egy millió euró összegű kényszerítő bírságot is hozzácsatolnak.

Amellett azonban, hogy a kormány nem teljesítette az EB ítéletét, két további súlyosbító tényezőről is szó van:

  • Magyarország tagállamként a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól,
  • Súlyosan sérti a szolidaritásnak és a felelősségnek a tagállamok közötti igazságos elosztásának az elvét,
  • Mindemellett pedig ez a kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül.

Ezt a bizonyos 200 millió eurós átalányösszeget kellett volna hivatalosan szeptember 17-éig kifizetnie a magyar kormánynak. Ez azonban nem történt meg, így Brüsszel elkezdte felszámolni a beígért kamatot.

Miért nem fizetünk? A rövid választ még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter adta meg egy korábbi sajtótájékoztatón: a kormány nem ért egyet az Európai Bíróság döntésével, ezért aztán nem is fizet.

A késedelmi díj esedékessége után Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Strasbourgban arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy a bírság befizetése nem is fog megtörténni, inkább tárgyalásokat folytatnak arról, miképpen hajtsák végre az ítéletet.

Ez azonban csak az érme egyik oldala.

A másik oldalán ott van Varga Mihály pénzügyminiszter indoklása, amelyet idén júliusban fogalmazott meg: amellett, hogy ez egy igazságtalan ítélet, még az államháztartást is igencsak megterheli. Árnyalja ugyanakkor Bóka János mostani szavait az, amit a pénzügyminiszter két hónappal ezelőtt mondott, ugyanis úgy fogalmazott, hogy az akkori uniós biztoshoz, Johannes Hahn-hoz fordult, akivel az év elején még pozitív hangvételűek voltak a levélváltások, melyben többek között arra kérte a miniszter a biztost, hogy az EU vegye ki jobban a részét a migráció okozta megnövekedett teherből. Ennek érdekében még a déli határhoz is meghívta őt. Hahn aztán később állítólag mégis visszakozott.

A tárcavezető júliusban azt is megjegyezte, hogy a 200 millió eurós büntetés sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét, és  migránskvóta helyett határvédelmi kvótára lenne szükség, valamint 80 milliárd forintos büntetés helyett 700 milliárd forintos költségtérítés járna Magyarországnak.

A kitoloncolás kérdéskörét egyébként azóta már több tagállam is fontolóra vette, legutóbb az új holland kormánykoalíció is, akik egyáltalán nem szívesen ratifikálják az azóta elfogadott uniós migrációs paktumot. De Németországban is keményebben lépnek már fel a bevándorlókkal szemben. Nem lenne meglepő, ha a tárgyalások alkalmával ezekbe a tendenciákba csimpaszkodna bele Magyarország.

Nem kérnek a szomszédok se a migránsokból, Orbánnal együtt buszoztatnának

Tőlünk nyugatabbra egymásnak feszülnek az állami vezetők az immár látványos terhet jelentő illegális migráció miatt: mivel Németország hétfőtől zárja a határait, az osztrákok közölték, hogy nem kérnek a kitoloncolt vendégekből. Eközben a sajtóban egyre több német azt fejtegeti: egyetértenek a magyar kormánnyal, hogy Brüsszelbe buszoztatnák az illegális bevándorlókat.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.