Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke előadásaiban többször felhívta a figyelmet a mikroműanyagok egészségkárosító hatásaira.
A mikroműanyag szabad szemmel nem látható, nem is bomlik le és 5 milliméternél kisebb darabokká esik szét fizikai és kémiai behatások révén. Az ennél is apróbb, 1 mikrométert nem meghaladó részecskéket nanoműanyagoknak nevezzük. Ezeket a részecskéket nagyon nehéz elkülöníteni környezetüktől, olyan egyszerűbb módszerekkel, mint a mikroműanyagokhoz használható szűrés – írja az Index.
A mikroműanyag felelős továbbá:
- A férfiak nemzőképességének csökkenéséért
- Az agyba jutva a Parkinson-kór kialakulásáért
- Az újszülöttek egészségkárosításáért, mivel már az emberi méhlepényben is kimutatható.
További nyugtalanító adat, hogy az ezredfordulóra már több volt a mesterséges anyag a világon, mint az élő anyag, vagyis a biomassza.
Az egyesült államokbeli Nebraska-Lincoln Egyetem kutatócsoportja az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) által korábban biztonságosnak minősített, polipropilénből és polietilénből készült bébiételtartályokkal végzett kísérleteket.
A kiválasztott tartályokat egy 1000 wattos mikrohullámú sütőbe helyezték, majd 3 percen át melegítettek bennük különböző folyadékokat, amelyeket később laboratóriumban elemeztek. Egy négyzetcentiméternyi műanyagból 4,22 millió mikroműanyag és 2,11 milliárd nanoműanyag részecske szabadult fel, és jut bele az élelmiszerbe melegítés során.
A kutatást elemezve a Körkös.hu rámutatott, hogy a mikroműanyagok élelmiszerekbe oldódása ismert jelenség, a folyamat a hűtés vagy szobahőmérsékleten való tárolás során is lejátszódik, ám annak intenzitása jelentősen eltér.
A mikroműanyagokról már világszerte egyre több kutatás számol be, ahogy arról is tudunk, hogy nemcsak a környezetben találhatók meg ezek a parányi részecskék, hanem az állati és az emberi szervezetben is
– írja a szakmai portál.
A Harvard Egyetem tavalyi őszi tudományos kiadványában rámutattak, hogy a sejtkultúrákon, tengeri vadon élő állatokon és állatmodelleken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a mikroműanyagok oxidatív károsodást, DNS-károsodást és a génaktivitás változását okozhatják, amelyek a rák kialakulásának ismert kockázatai. Mikroműanyagokat találtak továbbá az emberi anyatejben és a meconiumban, a csecsemők első székletében is. Néhány egereken végzett vizsgálat reprodukciós hatásokat is talált, például csökkent spermiumszámot és -minőséget, petefészek-hegesedést és anyagcserezavarokat az utódoknál.
Kiderült, jó ötlet volt-e fürdeni nyáron a Balatonban
A tó két medencéjében, nyolc helyszínen végeztek méréseket.Bővebben--->