Akkora a baj, hogy azt már a jegybank sem hagyta szó nélkül

Annyira rossz állapotban van a magyarok egészsége, hogy sereghajtók vagyunk az Európai Unió 27 fős tagállamai között. Magyarország az egészséges társadalom területén 39,3 ponttal a 26. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között 2023-ban, csak Romániában rosszabb a helyzet, írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi jelentése.

Az előző évhez képest 2,2 ponttal csökkent Magyarország pontszáma, ezzel egy helyet lecsúsztunk a rangsorban. A magyar pontszám továbbra is érdemben elmarad a régiós 52,5 ponttól és az uniós 60,7 ponttól.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Az MNB szerint az egészség a nemzeti vagyon része, és az országok legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. A népesség egészségi állapota nem pusztán személyes és családi ügy, hanem az egyik kiemelkedően jelentős nemzetgazdasági kérdés is, hiszen az egészségi állapot befolyásolja egy ország gazdasági teljesítőképességét és versenyképességét. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a gazdaságnak.

Korábban az OECD-től kaptunk fejmosást, a Magyarországról készült jelentésből kiderült, hogy jelentősen kevesebbet költünk a rákos betegekre, mint az uniós átlag. 2019-ben 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint más EU-tagállamban, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag.

A túlsúly maradt

A jelentés szerint a magyarok nem foglalkoznak eleget az egészségükkel, például minden negyedik felnőtt elhízott, ez kövérségi adat a második legmagasabb az uniós országok között, csak a máltaiak túlsúlyosabbak nálunk. Magyarországon a lakosság harminc százaléka küzd magas vérnyomással és 1,5 millióra tehető a cukorbetegek száma is. A visegrádi országok között is Magyarország számít a legtúlsúlyosabbnak, a magyarok 25 százaléka a V4-eknél a lakosság 19 százaléka kövér. Ezzel szemben az Európai Unióban a 18 évnél idősebb lakosság 16 százaléka számított elhízottnak 2019-ben – írja a jegybank napokban megjelent elemzése.

A jelentés tovább sorolja a problémákat; egyrészt az egészségesen várható életévek száma Magyarországon 2021-ben mindkét nem esetében számottevően meghaladta a többi visegrádi ország átlagát, de még mindig elmaradt az uniós átlagtól. A magyar nők átlagosan 63,5 évet a férfiak 61,6 évet töltenek egészségben.

A mortalitási adatok is kedvezőtlenebb képet mutatnak. Az összes magyar halálozás fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra, ebben a mutatóban hazánk a második leggyengébben teljesített az Európai Unióban (EU). Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a megfelelő prevenciós programokkal megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások száma, ami a harmadik legmagasabb volt Magyarországon az EU-s országok között.

A rosszindulatú daganatok halálozási aránya is Magyarországon legmagasabb az EU-ban mind a teljes lakosság, mind pedig a 65 évnél fiatalabb lakosság körében.

2020-ban hazánk esetében 100 ezer lakosra 321 rákhalálozás jutott a teljes lakosságban, míg 114 halálozás a 65 év alatti korosztályban.

Mindkét érték jelentősen meghaladja a régiós rákhalálozási adatokat. A környező országokban 100 ezer lakosra 283 olyan haláleset jutott, ami daganatos betegséghez köthető. Az unióban pedig 100 ezer főre 251 rákhalálozás regisztráltak.

Hiába csökkent Európában és Magyarországon is a rosszindulatú daganatos betegek halálozási mutatója 2011 és 2020 között 23 százalékkal, ez a csökkenés sem volt elég ahhoz, hogy elkerüljünk a sereghajtó helyről az uniós országok között

– írja a jegybank.

A kedvezőtlen magyar halálozási statisztikákban jelentős szerepet játszik, hogy a kialakuló betegségek nagy részét késői stádiumban diagnosztizálják. És ez megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét.

Magas a zsebből fizetés

Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai két év alatt 1,1 százalékpontot emelkedtek 6,3 százalékról 7,4 százalékra, ám ez még így is a hatodik legalacsonyabb az unióban.

A hazai ráfordítások enyhén elmaradtak a többi visegrádi ország (7,7 százalék) átlagától, miközben az átlagos uniós ráfordítás (10,9 százalék), ami számottevően magasabb a hazai és a régiós szintnél.

Magyarországon az egészségügyi kiadások 72 százaléka származik állami forrásból, ami 9 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és a többi visegrádi ország átlagánál.

Kiemelik, hogy továbbra is a hazai egészségügyi rendszer egyik fő problémája, hogy az egészségügyi magánkiadásokat nem egészségpénztárakon vagy kiegészítő magán egészségbiztosításon keresztül finanszírozza a lakosság.

A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai a GDP 1,8 százalékát teszik ki, ami magasabb a régiós 1,3 százaléknál és az uniós átlagnál, ami 1,6 százalékot tesz ki.

Kevés az ápoló, hosszú a kórházi kezelés

Magyarország átlagon alul teljesít az Európai Unióban az egészségügyi ágazat humánerőforrás-ellátottságában is.

A praktizáló orvosok és főként az egészségügyi szakdolgozók lakosságarányos száma alacsonyabb az uniós és a régiós átlagoknál.

Hazánkban 1,6 szakdolgozó jut egy orvosra, ami elmarad az uniós átlagtól, ahol 1,9 szakdolgozó jut egy orvosra.

Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó friss diplomás orvosok száma nagyságrendileg megegyezik az európai uniós országok és a többi visegrádi ország átlagával, azonban az EU által is elismert végzettséget szerző friss diplomás ápolók száma elmarad a nemzetközi átlagoktól.

Még mindig kórházközpontú a betegellátás: egy átlagos kórházi tartózkodás hazánkban több mint két nappal hosszabb az uniós átlagnál. Magyarországon 2021-ben 9,7 napot voltak a betegek kórházban, ami 2,2 nappal több az uniós 7,5 napos átlagnál és 1,7 nappal hosszabb a régiós 8 napos kórházban tartózkodásnál.

Példaként említik, hogy az igen gyakori szürkehályog-műtétek 69 százalékát végezték egynapos ellátás keretében Magyarországon 2020-ban, ez az arány tíz év alatt megduplázódott, de még így is alacsonyabb az uniós átlagnál, ahol a betegek 88 százalékát egynapos ellátás keretében műtik meg.

Rengeteg gyógyszert szedünk: a vény nélkül kapható gyógyszerek népszerűsége miatt a gyógyszerkiadások szintje GDP-arányosan a hetedik legmagasabb az unióban. 2021-ben a GDP 1,7 százalékát költötték a magyarok gyógyszerekre, ami magasabb a V3-országok 1,4 százalékos és az Európai Unió 1,5 százalékos átlagánál.

Az összes egészségügyi kiadáson belül Magyarország 23 százalékot szánt gyógyszerek vásárlásra, miközben ez csupán 14 százalék átlagosan az unióban.

Az eltérést főként a háztartások közvetlen hozzájárulásaiból vásárolt gyógyszerek jelentik, amelyek a GDP 0,9 százalékát tették ki 2021-ben, ami több mint a duplája a 0,4 százalékos uniós átlagnak.

Magas a dohányosok és az alkoholisták száma

Magyarországon az összes halálozás közel fele köthető valamilyen viselkedési kockázathoz, ami a második legmagasabb érték az Európai Unióban. Az uniós országokban a halálesetek 39 százaléka volt köthető rossz táplálkozáshoz, a dohányzáshoz, az alkoholfogyasztáshoz vagy a mozgásszegény életmódhoz.

Magyarországon 2019-ben 61 ezer haláleset kapcsolódott viselkedési kockázathoz. 2010-hez képest 2 százalékponttal csökkent hazánkban a viselkedési kockázatokhoz kapcsolódó halálozások aránya, ugyanakkor a csökkenés döntő része inkább az évtized első felére tehető, az elmúlt 5 évben nem sikerült számottevő változást elérni a mutatóban.

Magyarországon 2020-ban a harmadik legmagasabb volt az idő előtti halálozások standardizált halálozási rátája az Európai Unióban, százezer lakosra 530 haláleset jutott, ami egy hellyel kedvezőbb az előző évi helyezésnél.

A hazai halálozási arány közel kétszerese az uniós átlagnak (272) és harmadával magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (395).

A Covid19-járvány következtében ugyanakkor megtört a korábbi évek csökkenő trendje, hazánkban 8 százalékkal, míg az uniós országokban átlagosan 12 százalékkal emelkedett az elkerülhető halálozások aránya egy év alatt.

És legvégül, de nem utolsó sorban még egy mutató, a kielégítetlen egészségügyi szükségletek aránya is szerepel az MNB jelentésében. Ez azt vizsgálja, hogy a lakosság mekkora részének volt a megelőző 12 hónapban olyan egészségügyi szükséglete, amelyet nem tudott megoldani valamilyen okból.

Magyarországon 5,3 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik 2022-ben nem jutottak hozzá valamilyen egészségügyi ellátáshoz. Ez a szám szintén magasabb az uniós 4 százalékos átlagnál és a többi visegrádi ország 4,5 százalékos átlagos értékénél is.

Ugyanakkor az egészségügyi rendszer által közvetlenül befolyásolt okok, hogy „túl drága”, hogy „túl messze van” vagy hogy „túl sokat kell várni” Magyarország esetében csupán 1,4 százalékpontot tettek ki, ami jelentősen alacsonyabb a 2,1 százalékpontos uniós átlagnál.

Gyermekek átoltottságában a topon

Gyermekek átoltottsági rátája (2022) Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedően magas volt.

A DPT (diftéria, szamárköhögés és tetanusz) és a kanyaró elleni védőoltás esetében is hazánkban gyakorlatilag teljes mértékű az immunizáció (99 százalék) a vizsgált korosztályban. Az uniós országok átlaga 93 és 89 százalék, miközben a többi visegrádi országban is csupán 94 és 94 százalék az átoltottság mértéke – írja az MNB versenyképességi jelentése.