Nagy öröm a kiskert: ezek most a legfontosabb őszi munkák

Az október-novemberi időszak a fák, a bokrok és a cserjék ültetése szempontjából is meghatározó, legyen szó szabad gyökerű, földlabdás, vagy konténeres ültetésről.

A konténeres kiszerelés annyit jelent, hogy ezek a növények műanyag edénybe ültetve érkeznek, már gyökeret eresztettek, így az aktuális évszak nem befolyásolja az ültetés idejét. Tulajdonképpen érvényes ez a szabad gyökerű növényekre is, ha nem nagyon hideg a tél és fagyos a talaj. Ameddig az ásót még bele lehet nyomni a földbe, addig lényegében nincs akadálya az ültetésnek – hangsúlyozta Megyeri Szabolcs.

A hidegtűrő zöldségfélék bátran elültethetők most is, hiszen a szeptember ráadásul nagyon meleg volt. Még nem is beszélhetünk indián nyárról, hanem lényegében nyárutóról – emelte ki a szakember.

Ha tehát ültetnénk, ilyen a fokhagyma, a zöldsaláta, a brokkoli, a káposzta, a zöldbab, az uborka, de a sütőtök is. Amennyiben inkább virágokat ültetnénk, arra is van lehetőség. Bátran szerezzünk be szabad gyökerű dáliát, árvácskát, körömvirágot vagy kikeleti bangitát, ugyanis ezek mind remekül bírják a telet.

Alapvető kiindulási pont: az ásás

Ásással a talaj minősége, szerkezete, összetétele nagy mértékben befolyásolható: a legideálisabb időszak éppen az október-november. Az őszi ásással a talaj felső rétegében található szerves anyagokat beforgatjuk az alsóbb rétegekbe, közelebb kerülnek a gyökerekhez, a csapadék, a fagy, a szél mállasztó hatásának köszönhetően pedig tavaszra lazává, morzsalékossá válik a talaj, javul annak összetétele, szerkezete.

A föld fellazításával, átforgatásával a levegő, a víz számára átjárhatóvá válik a talaj, a növények gyökerei könnyebben találnak utat, mélyebbre hatolván stabilabban tudnak megkapaszkodni, és jobban, gyorsabban fejlődhetnek, nagyobbra nőhetnek, mivel könnyebben veszik fel a tápanyagokat.

Lehulló lombok és a komposzt

A legnagyobb hiba, ha a lombokat és a faleveleket elszállíttatjuk a kertből, hasonlóképpen az avarégetéshez, amely során mérgező anyagok szabadulnak fel – nem beszélve a bosszús szomszédokról. Tehát lényegében a kertünket megfosztjuk a szerves anyagoktól, amelyet utóbb pótolnunk kell.

Nagyon fontos ebben a körben, hogy például a pázsit gondozásánál, amíg él és zöld, műtrágyát használjunk, novembertől-februárig pedig komposztot. A marhatrágya nem javasolt ősszel.

A földre hullott levelek nem sorolhatók a szemét körébe, hiszen az anyatermészet nem véletlen rendezte így a dolgot, ennek a levélszőnyegnek szerepe van, a természetes bomlás során gazdagítja a talajt, így valósítva meg a körforgást. Tehát, akinek nem bántja a szépérzékét, a lehullott lombozatot egyszerűen hagyhatja ott, ahol az van, baj nem fog belőle származni, a fáknak és a növényeknek még hasznukra is lesz.

Ami a komposztálást illeti, egy földbe ásott gödörtől, bolti komposztálóládán át a saját készítésű megoldásig sokféle lehetőség adott.  Először mindig a felaprított ágat és gallyat helyezzünk alulra, így biztosítjuk a vízelvezetést és a levegőzést is. Ezután színek szerint haladjunk. A nitrogénben gazdag zöld anyagok (levelek, zöldségek, virágok, tojáshéj) váltakozzanak a szénben gazdag barna anyagokkal, mint például az ágnyesedékek, a tojásos doboz vagy a száraz levelek és a szalma.

Megyeri Szabolcs kiemelte, nem szabad elfelejteni, hogy ami nekünk jó, az jó a növényeknek is, azaz gondoskodni kell az ősszel ültetett növények vízigényéről. Sokan azt mondják, hogy sajnos a fenyő, a tuja kifagyott február-márciusra, pedig nem erről van szó, hanem egyszerűen nem kapott elég vizet és kiszáradt.

Metszés és a gyümölcsök betakarítása

A metszéssel nem érdemes tovább várni, mert meglehet, később már olyan idő lesz, amely alatt ez a munka már nem végezhető. Az ágakon pedig nem szabad hagyni megmaradt gyümölcsöt, sérült példányt, ezek mehetnek a komposztálóba.