Az álláspályázatok során alkalmazott grafológiai vizsgálat elterjedtségét igazolja, hogy az adatvédelmi biztos is több ízben jelezte a fontos szabályokat. Először is, ilyen vizsgálatra csakis akkor kerülhet sor, ha a munkakör szempontjából fontos, vagyis nem úgy működik, hogy minden leendő munkavállalót alávetünk a vizsgálatnak. (Más országokban egyébként más a gyakorlat, például Franciaországban minden harmadik cég igénybe vesz grafológust.)

A vizsgálat továbbá nem sérthet személyiségi jogokat, nem hozhatja az érintettet kiszolgáltatott, megalázó helyzetbe.

Csakis olyan pályázó kézírását lehet elemezni, aki ebbe belegyezett. Ha visszautasítja, tudomásul kell venni – legfeljebb ez plusz információ a vállalat vezetőjének. A szakvéleményt lezárt borítékban kapja meg a munkáltató, aki ezt a borítékot maga adja tovább a kandidátusnak. Utóbbi elolvassa és szabadon dönthet arról, hogy a pályáztató megismerheti a véleményt, vagy sem.

Ha a grafológus szándékosan kárt okozott, a polgári jog szabályai szerint kártérítésért perelhető, ám ilyesmire még nem volt példa a szakmában. Sőt, olyan esetre sem, amikor valaki a személyiségi jogai megsértését kezdeményezte azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató előbb ismerte meg a szakvéleményt, mint maga a pályázó.

De mégis mit vizsgál a grafológus?

Az addig követhető, hogy a hagyományos állásinterjúkon mindannyian a legjobb arcunkat szeretnénk megmutatni (akár az internetes párkereső oldalon). a kézírás azonban majdnem mindent elárul.

Kiss Viktória grafológus a Napi.hu-nak elmondta: a grafológia egy összetett, a valódi személyiséget feltáró tudomány és szakemberei rengeteg dolgot megvizsgálnak.

A jelenlegi világban, cégtulajdonosok, cégvezetők megbízásából rengeteg mindenre figyelemmel kell lenni a pályázók személyisége tekintetében. A komplex, személyiségfeltáró folyamatban több mint száz különböző jelet vizsgálnak, a módszernek kialakult szabályai léteznek, egységes standard alapján történik minden.

A teljesség igénye nélkül: az állásra pályázó mennyire motiválható, terhelhető, milyen gyorsan tanul, mennyire képes alkalmazkodni, mennyire szabálykövető, hogy tűri a monotonitást, milyen a problémamegoldó képessége, tud-e rögtönözni, stressz tűrés, munkabírás…

Biztos kudarc a gyöngybetű

Ha a kandidátus esetleg úgy dönt, hogy akkor most gyöngybetűkkel, nagyon szépen ír, biztos kudarc, csak 3-4 sort tud ily módon leírni. Utána már nem tud odafigyelni az írására, bárhogy is szeretné. Éppen ezért minimum 15-20 sort íratnak az emberekkel. (Az egyéni írás egyébként 18-20 éves korra alakul ki.)

Természetesen jövőbeni eseményekre nem lehet következtetni a grafológiából. Hiszen létezhet olyan eredmény, hogy a stabil személyiségnek kitűnő a konfliktus-kezelési képessége, ám mi van, ha valami nagy trauma érte? Tragédia történt a családban, vagy bántották a gyerekét, az ezekre adott reakciókat nem lehet előre megmondani.

A grafológus számtalan jelből tud következtetni, a kézirat „szerzője” milyen távolságra rakja a betűket egymástól, mennyire nyomja meg a ceruzát, tollat, mennyire jól egyszerűsít írás közben, hogyan rajzolja meg a g betű hurkát, hogyan használja az írásmezőt, hogyan köti össze a betűket, milyenek az ékezetek.

A rendszerető mérnök

Ami biztos, a kézírásból nagyon sok olyan dolog kiderül, amely egy személyes HR-interjú során sem. Például, egy építészi, mérnöki pozícióra pályázó őszinte meggyőződéssel rendszeretőnek vallja magát, ugyanakkor a kézírása másról tanúskodik.

Ha eltér a megrendelő és a grafológus véleménye

Megesik, hogy a megrendelőnek és a grafológusnak eltér a véleménye. Megtörtént eset: a cég azt mondta, ez a jelentkező lesz a befutó, kitűnőek a referenciái, komoly tapasztalat áll mögötte. A grafológus meg úgy vélte, baj lehet a kreativitással, arra az adott munkára talán szerencsésebb választás a kisebb szakmai múlttal bíró, ám mégis jóval alkalmasabbnak tűnő jelölt. Négy-öt hónap múlva bebizonyosodott, a grafológusnak volt igaza.

Olyan is megesett, hogy a grafológus szerint az adott személy nem tűri a monotonitást, sőt, még dührohamokra is alkalmas. Az élet ebben az esetben is visszaigazolta – húzta alá végezetül Kiss Viktória.

Túlnyomórészt beleegyeznek az emberek

A tapasztalatok szerint az emberek túlnyomórészt beleegyeznek a vizsgálatba, persze talán azért is, mert attól félnek, hátrányba kerülnek nemleges válasz esetén.

Természetesen a grafológusnak maximálisan tiszteletben kell tartania a személyiségi jogokat, létezik etikai kódex, a vizsgálat eredménye értelemszerűen harmadik félnek nem adható ki, és például a kezdő grafológus tapasztalt kollégája felügyelete mellett dolgozik.

Az európai etikai kódex

Az Európai Grafológusok Szakmai Etikai Kódexe szerint a grafológus kizárólag eredeti, kézzel írott dokumentum alapján elemzi a személyiséget. Faxos vagy fénymásolt dokumentumok elemzését a grafológusnak vissza kell utasítania, mivel azokban a vonal minősége torzult. További fontos etikai szabály: a grafológus nem adhat diagnózist orvosi szakterületet érintő kérdésekben.