Miközben az Európai Bizottság átalakítaná az európai agrárpolitikát, kivezetve az eddig területalapú támogatásokat, Magyarországon idén volt belvíz, aszály, és rekordközeli árvíz - sőt, utóbbi kettő egyszerre. Milyen jövő vár a magyar gazdatársadalomra? Egyáltalán képes-e ellátni a magyar agrárium a magyar embereket. Erről is beszélgettünk Papp Zsolt Györggyel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új elnökével. Interjú.

A tartalomból:

Kapcsolódó

  • Miért akarja Brüsszel elvenni a területalapú támogatásokat?
  • Miért nincs párbeszéd?
  • Mennyire életképes a magyar mezőgazdaság?
  • Van utánpótlása a gazdatársadalomnak?
  • Mi lesz a vízgazdálkodással?
  • Milyen súlyos hibát véthetünk a mezőgazdasággal kapcsolatban?

Továbbra is nehezen érthető Brüsszel újabb gazdaellenesnek tűnő döntése. Hogyan változhat az új európai agrárpolitika?

Az Európai Bizottság arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól, egyúttal kétes minőségű import élelmiszerekkel árasztaná el a piacot, ezzel veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Ezt nem szabad hagyni, hiszen ez nemcsak a gazdálkodók, de a fogyasztók érdekeivel is szöges ellentétben áll. A 2027 utáni agrárpolitikáról, támogatási rendszerről szóló stratégiai párbeszédből azonban nemcsak a magyar gazdák és érdekképviseleteik, hanem a teljes kelet-közép-európai gazdatársadalom kimaradt. Pedig ezek fajsúlyos kérdések, hiszen az összefoglaló jelentés fókuszában a területalapú támogatások kivezetése, megszüntetése áll, és ehelyett inkább egy jövedelemalapú támogatás kidolgozását javasolják. Az eddigi rendszerben több mint 162 ezer magyar őstermelő, családi és egyéb gazdálkodó vesz részt, éves szinten meghaladja az 550 milliárd forintot a magyar gazdáknak történő kifizetés.

S hogy mi vezérli a Bizottságot? A következő időszak uniós agrárpolitikájának a kasszájában több száz milliárd euró van, és az átláthatatlanabb jövedelemalapú támogatás esetében nem elhanyagolható szempont, hogy a tagállamok, így Magyarország beleszólási joga is csorbulna.

De azt szögezzük le, hogy a gazdáknak járó források esetében nem ajándékpénzről beszélünk. Ezek a támogatások nagyon szigorú termelési előírásokkal párosulnak.

Miért maradhatott ki ebből a megállapodásból a térségünk? 

Emlékezzünk vissza, idén hatalmas gazdatüntetés-hullám söpört végig Európán, tiltakozva a Green Dealnek nevezett zöld diktátum ellen, az érdemi szakmai párbeszéd hiánya miatt. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői a júniusi uniós parlamenti választások előtt párbeszédet kezdtek a gazdákkal az uniós Közös Agrárpolitikáról, de végül gyakorlatilag egy újabb diktátumot akarnak rájuk erőltetni. Azért indítottunk egy online petíciót, a magyar kormány, a gazdák és a fogyasztók támogatásával, hogy a hangunkat hallathassuk, vissza tudjuk vinni az Európai Parlamentbe a magyar gazdatársadalom üzenetét.

Felháborító, hogy a stratégiai párbeszédről készült jelentés a klímaváltozás fő felelősének kiáltja ki a mezőgazdaságot, mindenféle tudományos alap nélkül.

Ursula von der Leyen pedig már a jelenlegi költségvetési ciklusban kiterjesztené a jogállamisági követelményrendszert a mezőgazdaságra is. 

Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Kép: NAK

Valójában mennyire életképes a magyar agrárium?

A kormányzatnak a termelők, az élelmiszergyártók, illetve a vidék melletti határozott kiállásának köszönhetően történelmi lehetőség nyílt a magyar agrárium, valamint a vidéken élők számára a 2023-2027-es időszakra vonatkozó KAP Stratégiai Tervvel. A kormányzat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban – a 20 százaléknyi uniós forrás mellé – a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulást biztosítja.

Összesen közel 5400 milliárd forint kerülhet ennek révén az ágazatba, amelyből mintegy 2900 milliárd forint vidékfejlesztési célokat, agrárberuházásokat, az élelmiszeripar és a vidéki infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A fennmaradó mintegy 2500 milliárd forint pedig a közvetlen és ágazati támogatások kapcsán rendelkezésre álló forrás.

Már meghirdetésre került több mint húsz új pályázati felhívás, és még mintegy ötven kiírás megjelenése várható a közeljövőben. Ezeknek a támogatásoknak is köszönhetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, hatékonyabban termelhet, képes lehet jobban ellenállni a válságoknak, fel tud készülni a jövő kihívásaira. Emellett rendkívüli eredmény, hogy biztosítva van a jövő mezőgazdaságának szaktudása is, hiszen az agrárium alap- és felsőoktatási intézményei népszerűek, rengeteg a jelentkező. A magyar agrárium következő generációja pedig még inkább képes lesz adaptálni az innovációkat, az új információkat, amivel a jelenleginél is hatékonyabbá lehet tenni a termelést. A lényeg mégis az, hogy a magyar agrárium valóban képes kiszolgálni minőségi termékekkel a magyar fogyasztókat. 

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint azonban az elmúlt tíz esztendőben százezer gazdálkodás tűnt el a hazai agráriumból. Ezt mivel lehet magyarázni?

A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar mezőgazdaság is egyre inkább koncentrálódik, a mezőgazdasági területek nagyságában és szerkezetében azonban nem történt jelentős változás. Nyugat-Európában az elmúlt harminc évben a családi gazdaságok 50 százaléka megszűnt. Ezzel szemben Magyarországon őstermelői adókedvezményekkel, célzott támogatásokkal (például újraelosztó támogatás, kisüzemi pályázat), az Agrár Széchenyi Kártya kedvezményes finanszírozásával, Európa legszigorúbb földforgalmi törvényével segítjük a családi gazdaságokat. Az utóbbi három évben 20 százalékkal emelkedett a 100 és 200 hektár közötti családi gazdaságok száma.

Az elmúlt tíz évben főként a kisebb gazdaságok száma csökkent, ez azonban részben a mezőgazdasági adózási szabályok kedvező változásának tudható be, ami révén már nem érdekeltek a gazdálkodók a tevékenységük „szétírásában”.

Ez a folyamat a birtokméretek növekedéséhez és az átlagos állatlétszámok emelkedéséhez vezetett. Ugyanakkor a generációs megújulást, a nemzedékek összekapcsolását, a fiatalok helyben boldogulását nemcsak pályázati szinten, nemcsak támogatási forrásból kell tudnunk biztosítani. Még sokat kell tennünk érte, de az a cél, hogy ugyanolyan lehetőségeket, szolgáltatásokat biztosítsunk a mezőgazdaságból élő és a városi fiatalok számára. Többek között az adminisztrációs terhek csökkentésével, a biztonságot nyújtó jövedelemmel el kell érni, hogy a fiatalok át tudják venni a gazdaságok irányítását. Hogy elköteleződjenek. Mert valóban lehet vidéken is családot alapítani, megélni. 

Farmer Expo nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás és vásár megnyitóján Debrecenben 2024. augusztus 29-én.
Farmer Expo nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítás és vásár megnyitóján Debrecenben 2024. augusztus 29-én.
Kép: MTI, Czeglédi Zsolt

Az élelmiszeripart hogyan segíthetik a pályázatok?

A kormányzat nemzetstratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra, ami a támogatási rendszerben is tükröződik. A rendelkezésre álló források egyik legjelentősebb szelete az élelmiszer-előállító ágazat számára került és kerül biztosításra. A támogatásokon keresztül megvalósulhatnak magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítását, optimalizálást, valamint a piacra jutást elősegítő fejlesztések. Illetve a piaci keresletre és a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztések. A feldolgozóipari fejlesztések kapcsán két felhívás jelent meg a KAP Stratégiai Terv keretében az idei évben, a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című, 150 milliárd forint keretösszegű a nagyobb, míg a „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című – 50 milliárd forint keretösszeggel – a kisebb léptékű beruházásokat támogatja. A benyújtott támogatási kérelmek száma, az ezek alapján igényelt támogatások mértéke jól mutatja, hogy az ágazatban hatalmas igény van az új beruházások megvalósítására, a további fejlesztésekre.

Idén egyszerre volt rekord közeli árvíz és aszály. Erre hogy lehet felkészülni?

Sőt, ezt kiegészíteném azzal is, hogy az idei évet belvízzel kezdtük, később megérkezett az aszály, hogy aztán az ország nyugati felében igyekezzünk visszaterelni a medrébe a Dunát, hogy ne történjen olyan emberi tragédia vagy gazdasági kár, mint ami a szomszédainknál bekövetkezett. 2024-ről elmondható, a szélsőségek éve volt. A környezeti körülményeknek, a klímaváltozásnak való megfelelés, az adaptáció a közeljövő egyik legnagyobb feladata. Elmondható, hogy mind országos kitekintésben, mind egy-egy gazdaság vonatkozásában is új szemléletű vízgazdálkodásra van szükség.

Elengedhetetlen a nagy öntözésfejlesztési projektek megvalósítása, de kiemelten fontos a kettős hasznosítású mikrotározók és csatornarendszerek építése is. Fontos a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése.

Ezekre fel kell hívjuk a figyelmet, mint például a tavaszi nagy esőzések vagy akár egy árvíz után a víz tájban tartására. De a termelési módszereket is igazítani kell a körülményekhez. Azonban van még itt egy nagyon fontos szempont. 

Amennyiben?

Súlyos hiba és önbecsapás a klímaváltozásért a mezőgazdaságot, a gazdákat hibáztatni, sőt!

Például az Európában feldolgozott szarvasmarhának – amit egyenesen klímagyilkosnak, metánbombának neveznek sötétzöld szervezetek – a 90, a sertésnek pedig a 80 százaléka az unión kívülről érkezik. Azaz az európai állattenyésztőket érintő negatív intézkedésekkel nagyon mellé lőnek, hiszen ha nagy is lenne ez a környezeti terhelés – ami egyébként szakmailag nem alátámasztott –, annak eredője nem az EU-ban van. Az európai agráriumban nagyon jelentős lépések történtek már a fenntarthatóság irányába, de azzal tisztában kell lenni, hogy a folyamatok, az egyes tevékenységek nem változtathatóak meg olyan gyorsasággal, mint ahogy egy számítógépes programban átírják a programkódot.

Több évtizedes gazdálkodói gyakorlatokat szükséges átalakítani a szinte egy évszakon belül jelentkező szélsőségekre adandó válaszként. Ez nem kis feladat a gazdálkodók számára, és ehhez minden segítséget meg kell adni.

A fokozatos alkalmazkodáshoz fontos a kutatás és a fejlesztés, az eredmények megfelelő bemutatása, a tudásbázisok felépítése és a tudásátadás, illetve a rugalmas támogatáspolitikai környezet kialakítása uniós és hazai szinten is. Emellett szükség van új módszertanok bevezetésére, valamint fontos a stabil finanszírozási környezet biztosítása is. Számos ágazatközi egyeztetésen vagyunk túl, hogy a vizet a tájban tartsunk, vagy épp arról, hogy milyen szárazságtűrő fajokat használjunk. Ezek forintmilliárdokban mérhető hatások, valóban nemzetgazdasági kérdések. 

A NAK miként tudja az ágazatot támogatni mindebben?

A kamara az elmúlt évtizedben egységes, erős, országos hálózattal rendelkező, a szektorban meghatározó súlyú szervezetté vált. A NAK egyik legfontosabb feladata az érdekképviselet, amire mint eddig, a jövőben is nagy hangsúlyt fogunk fordítani. Szervezetünk összefogja a mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési területet. Mindannyiuk javaslatait, észrevételeit meghallgatjuk és figyelembe vesszük ahhoz, hogy érdemi lépésekkel tudjuk segíteni őket. Ezek mentén javaslatokat terjesztünk elő a kormány részére, illetve egyeztetéseket folytatunk a társszervezetekkel annak érdekében, hogy az ágazatban tevékenykedők helyzete folyamatosan javuljon. A NAK a kormány stratégiai partnere, szoros az együttműködés, a célom pedig az, hogy ez a jövőben tovább erősödjön. A kamarai tagok érdekei mellett az EU-s vitákban is következetesen kiállunk. Kiemelt feladatunk, hogy tagjainkat segítsük a támogatások eredményes lehívásában és hatékony felhasználásában. Falugazdász-tanácsadóinkra pedig más téren is, így szakmai kérdésekben is mindig támaszkodhatnak.

Címlapkép: Stefánné Fekete Mária, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gazdasszony Tagozatának elnöke, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Taskó József, a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, a MAGOSZ alelnöke (b-j) a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel tartott miskolci sajtótájékoztatón 2024. november 7-én. MTI/Vajda János