A NATO vilniusi kétnapos csúcsán a legnagyobb érdeklődést az esetleges ukrán- és svéd tagság kérdése váltotta ki, ugyanakkor az Észak-atlanti Katonai Szövetség elrettentő képessége kapcsán is születtek nagyon fontos, konkrét pénzügyi döntések. 

Már kilenc éve annak, hogy a NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy a védelmi kiadások minden tagországban elérik 2024-re a GDP két százalékát. Ha a jelenlegi adatokat vesszük figyelembe, ennek most kevés az esélye, ugyanakkor ezt a közös szándékot Lettországban megerősítették. 

Legyőzhetetlenekké válnának

A nemzetközi kommentárok szerint a védelmi költségek növelését előmozdíthatja az orosz-ukrán háború, ugyanis jellemző módon a NATO legnagyobb gazdaságai közül például Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország még nem teljesítették a kétszázalékos vállalást, holott ezen országok GDP-je külön-külön is meghaladja az az ezermilliárd dollárt.

Ha csak ez az öt állam eleget tenne a kilenc éve vállaltaknak, az hatvanegy milliárd dollárral, mintegy húszezer milliárd forinttal növelné a NATO éves kollektív katonai költségvetését.

Ezek a tagállamok teljesítették a vállalást (kiemelve azokat az országokat, akik 2023-ban érték el a kitűzött célt):

  • Lengyelország: 3,9 százalék,
  • Egyesült Államok: 3,49 százalék,
  • Görögország: 3,01 százalék,
  • Észtország: 2,73 százalék,
  • Litvánia: 2,52 százalék,
  • Finnország: 2,45 százalék,
  • Románia: 2,44 százalék,
  • Magyarország: 2,43 százalék,
  • Lettország: 2,27 százalék,
  • Egyesült Királyság: 2,07 százalék,
  • Szlovákia: 2,03 százalék.

Természetesen az Egyesült Államok védelmi költései mellett eltörpül a másik harminc tagállam kiadása.

Washington tavaly 811 milliárd dollárt költött el, szemben például London 73 milliárd dollárjával.

–teszi hozzá a EuroNews.

Egyébként az Egyesült Államok költései nélkül a NATO-ban a védelmi kiadások átlaga mindössze 1,74 százalékot érne el. 

A vilniusi csúcson ennek megfelelően abban állapodtak meg, hogy a két százalékot nem plafonnak, hanem padlónak kell tekinteni. Így lehetne biztosítani a NATO katonai képességeinek modernizálását, megerősítve a védelmi ipart. Ígéretet tettek arra is, hogy a megnövekedett költségvetés húsz százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják majd.

Biden azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd

Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki Helsinkiben sajtótájékoztatóján az amerikai elnök. Bővebben >>>

Jövőre is meglesz a magyar két százalék

A frissen elfogadott 2024-es magyar költségvetésben a kormányzat ismét megnövelte a honvédelmi alap forrásait.

Az összeg az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka.

Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja.

Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.