Egy friss elemzés szerint egyáltalán nem vonzó a honvédelmi pálya az európai fiatalok számára, a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy egyre kevesebb pályakezdő alkalmas erre a hivatásra. Oroszország ukrajnai inváziója többek között arra késztette az európai országokat, hogy növeljék katonai kiadásaikat és erősítsék meg a védelmi rendszereiket, miközben igyekeznek gátat szabni haderőik létszámcsökkenésének is. Ez pedig egyáltalán nem egyszerű feladat: többel között azért sem, mert a fiatalok nem jelentkeznek katonának. 

Emlékezetes Martin Wijnen, a holland fegyveres erők leköszönő parancsnokának utolsó üzenete is, amivel megkongatta a vészharangot Európa felett. A világ tizenegyedik legnagyobb fegyverexportőrjeként számon tartott Hollandia megmutatta, hiába a fegyverekre elköltött rengeteg pénz, Európa nem tudná megvédeni magát.

Kapcsolódó

A holland királyi hadsereg létszáma 2022-ben hozzávetőleg 41 600 fő volt, ez azt jelenti, hogy 1990 óta megfeleződött az élőerő. A volt főparancsnok arra is figyelmeztetett, hogy több tartalékosra és önkéntesre van szükség, hogy a hadsereg működőképes maradjon.

Németországban sem jobb a helyzet. A védelmi minisztérium a hónap elején közölte: a hadsereg összlétszáma 2023-ban nagyjából ezerötszázzal csökkent, így az év végére összesen 181 500 katonája lesz a Bundeswehr-nek. Azonban Berlin azt tervezi, hogy 2031-re 203 ezer főre növelik az állományt.

Az Egyesült Királyság szintén a közelmúltban ismerte be, hogy nagyon nehezen talál újoncokat: az ország védelmi minisztériuma szerint tavaly közel hatezerrel többet hagyták el a sereget, mint ahányan csatlakoztak.

Brit katonai források szerint a szigetország 2010 óta képtelen teljesíteni éves toborzási céljait.

„A probléma kivétel nélkül minden európai országot érinti, beleértve Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is" – nyilatkozta az EuroNews-nak ezzel kapcsolatban Vincenzo Bove, a brit Warwick Egyetem politológus professzora, aki szerint a létszámhiány már legalább egy évtizede sújthatja az európai seregeket.

Magyarország is toboroz ezerrel

Hazánkban a kérdés különösen érdekes, hiszen Svédország NATO-tagságának elfogadásáért cserébe hazánk további négy Gripen vadászgéppel erősítette meg a légierejét, és mesterséges intelligencia alapú rendszereket is működtetni fog a régi/új szövetségessel. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Economxnak adott interjújában szintén a toborzás fontosságát emelte ki, és a kampánnyal kapcsolatban megerősítette, hogy az a várakozásainknál is jobban sikerült. 

A NATO adatai szerint a Magyar Honvédség létszáma 36 100 fő, ugyanakkor egy minisztériumi háttérbeszélgetésen elárulták, hogy a konkrét számot védett adatként kezeli a magyar katonai vezetés, illetve ehhez a létszámhoz még hozzákapcsolódnak a tartalékosok is. Mindenesetre azt Szalay-Bobrovniczky Kristóf is elismerte, szükség van még katonára. 

A NATO Parlamenti Közgyűlés korábbi – és eddigi egyetlen – magyar elnöke, Mesterházy Attila portálunkat arról tájékoztatta, hogy az európai haderők létszámának csökkenése általános tendencia, nem az elmúlt háborúkkal terhelt hónapok, évek eseményeinek következménye. A NATO-parlament volt vezetője szerint az emberek, különösen békeidőkben, adottságként tekintenek a biztonságra, és Európának a második világháború óta nem kellett ilyen tömegháborúval szembenéznie. 

Azonban az orosz agresszió valóban megkongatta a vészharangokat, a NATO-országok védelmi kiadásai jelentős mértékben nőni kezdtek, egyre több tagállam éri el a katonai szövetség által elvárt két százalékos szintet, és programok indulnak az emberállomány biztosítására, olyan példákból kiindulva, mint amilyen Finnországban is megvalósul. 

A magyarok többsége szerint tíz éven belül itt a vég

Miközben a világon egyre többet költünk fegyverkezésre, és rekordot dönt a globális védelmi konszernek bevétele, egy friss kutatás szerint a régiónkban élők többsége, így a magyarok is, úgy vélik, hogy a következő tíz évben fegyveres harc alakul ki a nagyhatalmak között. A részletekért KATTINTSON!

Abban is egyetértett, hogy ebben az időszakban a katonai pálya presztízse is biztosan csökkent, hiszen az európai emberekben egyszerűen fel sem merült, hogy valaki megtámadná a kontinens országait. Ez pedig nem egyfajta kényelmi helyzetből fakadt, pusztán nem érezték a fenyegetettséget, ezért sem kezelték a helyén a védelmi kiadásokat – magyarázta. 

Mesterházy Attila szerint viszont két dolog megváltozhatott a háború kitörése óta. Nemcsak a félelem nőtt az európai fiatalokban, hanem

témává vált a haza megvédése is.

Változóban van a katonasággal, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos korábbi általános álláspont, sokkal inkább hazafias kötelezettségnek látják a honvédelmet, és ez nagyban befolyásolja a NATO-államok társadalmi hajlandóságát is – tette hozzá. 

Ugyanakkor a korábbi NATO-parlamenti elnök leszögezte azt is, hogy amíg a béke legfontosabb garanciája az elrettentőképesség, addig a NATO olyan erőt képvisel, ami egyszerűen elképzelhetetlenné teszi, hogy Oroszország bármilyen kihívást állítson az Észak-atlanti katonai szövetség bármely tagállamával szemben.