A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetői a Versenyképes Járások Program meghirdetése óta folyamatosan konzultálnak a településvezetőkkel,

a nemrégiben lebonyolított országjárás keretében közel ezerháromszáz polgármester tehetett észrevételt, fogalmazhatott meg javaslatot személyesen.

Kapcsolódó

Minden javaslatra nyitottak vagyunk, ezért a településvezetők véleményével kapcsolatos sajtóértesüléseket sem most, sem a jövőben nem kommentáljuk – reagált Navracsics Tibor vezette tárca az Economxnak azon sajtóhír kapcsán, miszerint a települések vezetői úgy döntöttek, hogy más helyi adók emelésével kompenzálják az iparűzési adó 2024-es szintjéhez mért többletének elvonását, amelyet az érintett önkormányzatoknak a Versenyképes Járások Program alapjába kell befizetni.

Annyiban árnyalja a helyzetet, hogy azóta a hvg360 átírta a vonatkozó cikkét, melynek az eredeti verziójában a dunaújvárosi alpolgármester szavaiból azt a következtetést vonták le, hogy Navracsics Tibor ajánlotta a helyi adó emelését az önkormányzatoknak, de erről más forrásból nem sikerült megbizonyosodniuk, ezért a szöveget korrigálták.

Éves fejlesztési forrás

Mindenesetre a KTM portálunkkal közölte, a Versenyképes Járások Program keretében jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut, ennek köszönhetően a 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzési adó többlete lenne. 

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart az MCC rendezvényén, Székesfehérváron, ingyenes MTI/Vasvári Tamás
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart az MCC rendezvényén, Székesfehérváron
Kép: MTI Fotó, Vasvári Tamás

Az, hogy a települési önkormányzatok jövő évre adóemeléseket terveznek, erre tekintettel nehezen értelmezhető, ráadásul az önkormányzati rendszer alappillére az önkormányzati autonómia, ezen belül éppen az önkormányzatok önálló gazdálkodása, amelyet maga az Alaptörvény 32. cikke garantál – írták. 

Jogukban áll

Az Alaptörvény kimondja: „a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; vagyonával és bevételeivel – kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül – vállalkozást folytathat; dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.”

A Versenyképes Járások Program finanszírozási hátterét a Területfejlesztési Alap adja, amelybe az iparűzési adó 2025. évi többlete kerül be, és ez válik „visszapályázhatóvá”. A projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására

úgynevezett járási fejlesztési fórumok jönnek létre,

ahol a tervek szerint a fejlesztési döntési javaslatokat az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármestereinek kétharmados többsége határozza meg. Mindez magában hordozza, hogy a települések között szükséges az együttműködés, és erőteljesebben érvényre juthatnak a helyi igények – fogalmaztak.

Miért éppen ott?!

Egy korábbi interjúban Navracsics Tibor arra keresett választ, hogy a kormányzat miért a járásokat választotta a programhoz területi egységként.

Az egyik nagyon fontos tényező, bár nem annyira hangzik jól, az idő nyomása. Amikor ez a koncepció megszületett, augusztus-szeptemberben, gyorsan kellett találni egy olyan szintet, ahol viszonylag könnyen felhúzható egy egyszerű intézményrendszer és gyorsan megoldható az, aminek jegyében ez az új program indul. Ez a területiség és a fejlesztés összekapcsolása

– válaszolta Navracsics Tibor. A kormányzat egy új eszközt akart behozni, egy olyan problémára, aminek a kezelésére sem a települési szint, sem pedig a vármegyei szint nem megfelelő. Ez a kistérségi fejlesztési probléma, a zárványok kérdése – hangsúlyozta. 

Egy példát mondva, Fejér vármegye az egy főre eső nemzeti össztermékét tekintve a második a vármegyék rangsorában, vagyis az egyik legfejlettebb vármegyénkről van szó, a nemzeti átlag fölött 107,2 százalékon áll. De ha megnézzük Fejér vármegye déli részét, Cece, Enyingi járás, akkor azt láthatjuk, hogy ott van egy olyan zárvány, ez az Észak-Tolna, Dél-Fejér, Északkelet-Somogy rész, ahol gyakorlatilag évtizedek óta nem történt jelentősebb fejlesztés, és minden mutató nagyon rossz

– utalt a már hivatkozott regionális válságra a területfejlesztési miniszter. 

A miniszter úgy látja, hogy ezek a belső perifériák tipikusan a vármegyei határokon találhatók nagyobb arányban, illetve hogy ezek alapvetően mezőgazdasági térségek miközben az adott vármegye húzóágazata az ipar.

Dunaújváros, a székesfehérvári városkörnyék, amely ma már olyan erővel bír, hogy egyrészt valamennyire Budapestnek is ellen tud tartani kelet felé, másrészt nyugat felé már Várpalota is inkább Székesfehérvárhoz tartozik, mint Veszprémhez, sokkal erősebb a vonzereje. Az ingázók Várpalotáról legalább olyan arányban járnak Székesfehérvárra, mint Veszprémbe. Vagyis a vármegyének van egy nagyon erős ipari központja, ehhez képest marginalizálódtak az alapvetően mezőgazdasági profilú területek. Ha vármegyei statisztikákkal dolgozunk, és erre alapozzuk csak a területfejlesztést, akkor ezek a különbségek elmorzsolódnak

– magyarázta, majd arra is rávilágított, hogy a vármegyei nagy átlag ezért sem jó, mert nem fogják észrevenni ezeket a különbségeket. 

Fejér vármegye a második helyezett az országban, ide már nem kell különösebb fejlesztési forrás. Felzárkóztatás meg pláne nem. Csak ha ránagyítunk, akkor vesszük észre, hogy hoppá, ott van egy terület, és ezért jó a járás most. Szeretnénk továbblépni

– fűzte hozzá a miniszter.