Több okból is jelentős az esélyegyenlőség kérdése. Objektív érvekkel alá kell támasztani, miért jogosult egy munkavállaló a rövidített munkahétre – hangsúlyozta az Economx megkeresésére Farkas Margit. Amennyiben egyéb hasonló helyzetben lévő munkavállaló nem jogosult erre, a munkaidő-változás diszkriminációhoz vezethet.
Fontos, hogy a négynapos munkahétben dolgozó munkavállalók ugyanolyan munkakörülményeket és előnyöket élvezzenek, mint ötnapos munkahétben dolgozó kollégáik.
Emellett a részmunkaidős kollégákra is figyelmet kell fordítani, mivel a rövid munkahét munkaidő csökkenéssel jár a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára.
Vannak itt kérdések
Kiss-Mátrai Anita szerint a napos munkahét bevezetése számos kérdést vet fel. Jogi szempontból elsősorban meg kell határozni a munkaidő beosztást. A gyakorlatban két megközelítés jellemző: a teljes heti munkaórák száma változatlan marad, csak a munkaidő kerül szétosztásra kevesebb napra vagy a teljes heti munkaórák száma is lecsökken.
Mindkét eset jelenthet hosszabb munkanapokat, hogy kompenzálják a hiányzó ötödik napot, viszont nem szabad túllépni a törvényben meghatározott maximális napi munkaidőt.
A munkajog szabályainak való megfelelés céljából lényeges kérdés a felszabadult munkanap státusza.
Ez több szempontból is jelentőséggel bír, például: a változás kapcsán szükséges-e munkaszerződést módosítani?
Továbbá: a négy munkanapon milyen óraszámban kell a munkavállalónak munkát teljesíteni, hisz a napi óraszám befolyásolja az osztószám (egy napra, vagy egy órára eső munkabér) meghatározását és ezáltal az egyes bérelemek (például: túlóra alap idő, távolléti díj) számítási módját.
A kötetlen munkarend előnyei és hátrányai
A jelenlegi szabályozási háttér két megoldási lehetőséget is kínál: a négynapos munkahét megvalósítható kötetlen munkarend és munkaidőkeret alkalmazásával is, melyek eltérő módon működnek, és más előnyökkel, hátrányokkal járnak.
Előnyök
- Rugalmasság: a munkavállalók döntik el, mikor kezdik és fejezik be a munkát.
- Munka-magánélet egyensúly: a munkavállalók az egyéni élethelyzetükhöz igazodhatnak.
- Növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját.
Hátrányok
- A túlzott rugalmasság problémákat okozhat a szervezésben.
- A munkavállalókat túlterhelheti a munkaszervezés, mivel nincs határozott kezdési és befejezési idő.
- Nincs munkaidő nyilvántartás, mert nem lehet nyomon követni a munkavállalók munkaidejét.
A felek döntésén múlik
Farkas Margit szerint a munkáltató és a munkavállaló egyéni helyzetétől és szükségleteitől függ, hogy melyik opciót választják. Fontos, hogy mindkét fél figyelembe vegye a munka természetét, a munkakörülményeket és a jogintézmények részletes jellemzőit, mielőtt döntést hozna. Mindig érdemes szakértői tanácsot kérni a munkaidő-beosztás és a munkajogi kérdések kapcsán.
A szabadság megtervezésekor figyelembe kell venni a heti munkanapok számát, mivel a szabadság napjainak meg kell felelniük a munkanapoknak. Egy hét szabadság egy ötnapos munkahéten öt nap szabadságot, egy négynapos munkahéten négy nap szabadságot jelent.
A munkajognak való megfelelés érdekében a négynapos munkahétre való átállást egyértelműen meg kell határozni a vállalati szabályzatokban, és közölni kell az alkalmazottakkal.
Így alakul a túlóra szabálya
A túlóra a munkaszerződésben meghatározott napi / heti munkaidőn túl végzett munkaóra. A túlóráért járó díjazás a munkaszerződésben és a munkajogban meghatározottak szerint történik. A távolléti díjat a munkavállaló munkanapjainak száma alapján számolják – húzta alá Kiss-Mátrai Anita
Tehát, ha egy dolgozó, a négynapos munkahét során betegszabadságon van, akkor azok a napok számítanak, amikor dolgoznia kellene.
Ha az ötödik nap (ami nem munkanap) ünnepnapra esik, általában nem befolyásolja a munkavállalók bérét vagy szabadságát, mivel azon a napon amúgy sem kötelesek dolgozni. Azonban, ha a munkavállalót mégis behívják dolgozni azon a napon, akkor extra munkadíjat kell fizetni, ami az ünnepnapi pótlékot is magában foglalja.
A konkrét szabályozás nagyban függ a cég belső szabályzatától, a munkaszerződéstől és az adott ország munkajogától.
A munkáltató a gazdasági igényeihez igazodva szervezheti a munkavállalók munkaidejét.
Könnyebb nyomon követhetőség.
A munkaidőkeret hátrányai
Kiszámíthatatlanná teszi a munkaidőt, ha a beosztás gyakran változik.
Lehet, hogy a munkavállalóknak dolgozniuk kell az úgynevezett nem tipikus órákban.