A négynapos munkahéttel kapcsolatos pilot programjuk eredményeinek, tapasztalatainak kiértékelése még zajlik, jelenleg ezen dolgoznak – közölte az Economx megkeresésére a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatósága. Legkorábban január végére zárulhat le az érdemi értékelés.

Az Economx korábban többször is beszámolt a négynapos munkahét bevezetésével Magyarországon úttörő szerepet vállaló Telekom tapasztalatairól. Méry Katalin a Magyar Telekom ügyfélszolgálati vezetője a recruiTECH tavaly márciusi konferencián úgy fogalmazott, hogy határozottan vonzóbb lett a cég, mert ezzel a lépéssel azt kommunikálja, hogy mernek kísérletezni, ami a jelöltek számára csábító.

Egyelőre hagyjuk a munkaszerződés módosítását

Jó megoldás lehet, ha a cégek először tesztjelleggel vezetik be a négynapos munkahetet, a munkaszerződések módosítása nélkül – mondták el az Economx megkeresésére a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői.

A cégek ezt megtehetik úgy, hogy a munkáltatók a szabadnapokat egymeghatározott teszt periódus során minden hét péntekjére adják ki.

Amennyiben hosszútávon a négynapos munkahét bevezetése mellett döntenek a cégek, akkor viszont szükség lesz az általános munkarend leváltására. Ez történhet munkaidőkeret megállapításával.

A munkaidőkeret kérdései

A munkaidőkereten belül a munkáltató jogosult a munkavállaló munkarendjét hétfőtől csütörtökig beosztani annak érdekében, hogy megvalósuljon a négynapos munkahét.

Kép: Getty Images, Jeremy Moeller

Arra figyelniük kell a munkáltatóknak, hogy amennyiben a munkavállaló teljes napi munkaideje a munkaszerződés szerint nyolc óra, akkor csak abban az esetben kötelezhető a munkavállaló hosszabb munkavégzésre, ha a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendel el.

Nyolc óránál hosszabb teljes napi munkaidőben pedig csak szűk körben állapodhatnak meg a felek a munkaszerződésben, például, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik, illetve akkor, ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója a munkavállaló.

Munkabér, szabadság, túlóra

A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői szerint, ha továbbra is napi nyolc órás rendszerben foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalóit, akkor a felek megállapodhatnak rövidebb teljes napi munkaidőben, úgy hogy a heti munkaidő 32 órának feleljen meg, ebben az esetben is a teljes munkabérre jogosult a munkavállaló.

De elképzelhető az is, hogy heti 32 órás, részmunkaidős foglalkoztatásban dolgoztatják tovább a munkavállalókat, azonban ez arányos bércsökkenéssel is jár.

A szabadságok kapcsán fontos tudnivaló, hogy a munkavállalónak akkor is jár az évi 20 nap alapszabadság, illetve a munka törvénykönyvében meghatározott pótszabadságok, ha rövidebb teljes napi munkaidőben, vagy részmunkaidőben van foglalkoztatva.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – ilyen a munkaidőkeret – a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (ez szombat és vasárnap).

Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a szabadnapok egy bizonyos részét a munkáltató péntekre allokálja.

Álom marad a négynapos munkahét a közszférában dolgozóknak

Arról is hírt adott az Economx korábban, hogy míg a vállalati szektorban sok külföldi és hazai példa van a négynapos munkahét bevezetésére, addig a közszférában ez nem megoldás. Szombathely önkormányzata például a jogszabályok miatt nem tudta bevezetni a négynapos munkarendet.

 A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői az Economx kérdésére kiemelték: figyelni kell arra, hogy a munkáltató az Mt. szabadság kiadásra vonatkozó szabályainak betartásán túl se adjon ki aránytalanul sok szabadnapot péntekre.

Hiszen egyrészt ezzel valószínűleg a munkavállalók kedvét elvenné a négynapos munkahét rendszerétől, másrészt viszont minősülhet rendeltetés ellenes joggyakorlásnak is, mivel ezzel a munkáltató valódi célja a munkavállaló szabadságának elvonása lenne.

A rendkívüli munkavégzés elrendelésének esetére az általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy természetesen amennyiben a munkavállaló 32 órában van foglalkoztatva, akkor az ezt meghaladó munkaidő rendkívüli munkavégzésnek, azaz túlórának fog minősülni - húzták alá végezetül a megkérdezett szakértők.

Nagyon bírnák a négynapos munkahetet

A magyar dolgozók 84 százaléka átállna a négynapos munkahétre, és jelentős részük akkor is vállalná ezt, ha 9, vagy akár 10 órára nőne a munkaideje a négy munkanapon – derül ki a PwC tanácsadócég korábbi felméréséből, amelyet több mint 12 ezer ember megkérdezésével készítettek.