Úgy tűnik, most már valóban csak a tanárokon, legalábbis a Pedagógusok Szakszervezetén (PSZ) múlik, sikeres lesz-e az oktatási népszavazás; ugyanis a státusztörvény parlamenti megszavazásának napján a Magyar Közlönyben is megjelent a Kúria támogató döntése, vagyis kezdődhet az aláírás-gyűjtési kampány.

Alig egy hete a Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi elutasító döntéseit, és az öt benyújtott kérdésből kettő esetében zöld utat adott. Ez pedig azt jelenti, hogy valamikor 2024 első felében, az EP- és önkormányzati választások lázában akár egy országos referendum keretében is véleményt formálhatnak a magyar választópolgárok a kormány oktatáspolitikájáról.

Mint ismert, a PSZ öt kérdést nyújtott be az NVB-hez még március 14-én:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben 5. évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

Utóbbi kettőt hitelesítette a Kúria, kiemelve, a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Korábban Totyik Tamás, a PSZ alelnöke tarthatatlannak nevezte, hogy heti 37 órája van egy tizenegyedikes diáknak, egy elsősnek pedig 25, amit "hihetetlen nagy munkaterhelésnek" nevezett. Szerinte, ha csökkentenék a diákok óraszámát, akkor a pedagógusok óraszámát is tovább lehetne csökkenteni. Arról is beszélt, hogy a másik elfogadott népszavazási kérdéssel pedig az a céljuk, hogy a pedagógusok nagyobb szerepet kapjanak a helyi tanterv eldöntésében, a szakszervezet a tanterv elkészítésének harminc százalékát a tantestületekre bízná.

Oké, eddig rendben, de hogyan lesz ebből népszavazás?

A Magyar Közlönyben megjelent Kúria-döntés azért jelentős, mert mostantól lehet a szervezőknek aláírásgyűjtő-íveket igényelni.

Aláírást gyűjteni az ívek átvételétől számított 120 napig lehet. Ez ugye nagyjából négy hónap, körülbelül november vége. De nincs akadálya annak, hogy ha a szervező százhúsz napon belül összegyűjtötte a kellő mennyiségű összegyűjtött aláírást, akkor leadja azokat, sőt, még utána is pótolhat.

Itt mindössze öt nappal lehet húzni az időt, ha egy honpolgár úgy véli, az aláírások során szabálytalanságot tapasztalt... Ha ezen is túl vagyunk, és az NVB is tájékoztatta már az Országgyűlés elnökét, akkor Kövér László vezetésével további harminc napot üldögélhet a döntésen a Tisztelt Ház.

Ugyanakkor, ha az érvényes aláírások száma eléri a kétszázezret, az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást, ezt hívja a vonatkozó törvény a fantáziadús kötelező népszavazásnak.

Ha az Országgyűlés elrendelte az országos népszavazást döntés közzétételét követő tizenöt napon belül bárki kezdeményezheti a határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A taláros testület akár harminc napig is elhúzhatja döntést a beadványról.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A kitűzésre a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét, jogorvoslat esetén annak elbírálását követő tizenöt napon belül kerülhet sor. A népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani.

Nézzünk egy nagyon-nagyon rossz szcenáriót!

Elhúzódik az aláírásgyűjtés novemberig. A parlament december elején hagyja jóvá a kötelező népszavazást. December közepén, pont a határidő vége előtt érkezik egy panasz, azt január közepén utasítja el az Alkotmánybíróság. Novák Katalin államfő újabb tizenöt napot várakozik a szavazás kitűzésével, az már február eleje. S ha úgy dönt, akkor akár egy májusi végső dátum is összejöhet – a kérdés, ez mennyiben segíti majd a másik két kampányt. Arról ugyanis már lehetett hallani, hogy az ellenzéki pártok segíteni fogják a PSZ aláírásgyűjtését.

Az országos népszavazás egyébként akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavaz. A valasztas.hu oldalon elérhető legfrissebb adatok szerint összesen 8 170 587 fő jogosult szavazni, tehát legalább 4 085 294 főnek kellene urnához járulnia.

Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.